A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja 2025-ben

Február 25-én iskolánkban is megemlékeztünk a kommunista diktatúrák áldozatairól. Egy tanári előadással és iskolánk diákszínkörének előadásával méltó módon idéztük fel azok sorsát, akiket a kommunista rendszer idején megfélemlítettek, börtönbe, munkatáborba küldtek, kizsákmányoltak, meggyilkoltak.   Az osztályoknak Greksza Tünde tanárnő tartott egy rövid előadást a kommunista diktatúráról, hogy pontosan mit tettek akkor az emberekkel, hogyan működött a…

Részletek

November első napjai: mindenszentek, halottak napja

November első napjaiban temetőket járunk, megemlékezünk elhunyt szeretteinkről, de ez a szokás vajon honnan, mikor jöhetett? És vajon mi a különbség a mindenszentek és a halottak napja között?  November 1. – Mindenszentek   A szokás, hogy emlékezünk elhunyt szeretteinkre, régre nyúlik vissza: a 4. században a pünkösd utáni első vasárnap volt ez eredetileg. Az ortodox egyház…

Részletek

Október 6.: Az aradi vértanúk emléknapja

Október 6-a nemzeti gyásznapunk. Ezen a napon az Aradon kivégzett 13 magyar honvédtisztre és a Pesten főbe lőtt Batthyány Lajosra emlékezünk.  A fennmaradt forrásokból válogattunk néhányat, ezekkel is emlékezve rájuk.       Leiningen-Westerburg Károly rövid, napi jegyzetei a kivégzés előtti napokról:  „Október 3.Szerda. Vécsey {Károly}. Cédula. Lenkey {János, a szabadságharc során honvéd tábornok} mindig tébolyodottabb. Ír…

Részletek

Miért ajándékozunk és ajándékozzunk karácsonykor?

Benned is felmerült már a kérdés, hogy minek kell karácsonykor ajándékot adni? Nyilván nem akkor, amikor otthon meglátod a fa alatt rád váró dobozokat, hanem inkább akkor, amikor már megint egy olyan osztálytársat húzol ki angyalkázás során, akinek időnként a neve se jut eszedbe, és fogalmad sincs, mit adhatnál neki. Az ajándékozás már évezredek óta…

Részletek

Októberi ünnepeink – október 6. és október 23.

Októberben körülbelül száz év eltéréssel két nagy jelentőségű történelmi esemény is zajlott hazánkban. Mindkettőnek akkora hatása volt, hogy a magyar történelmet örökre megváltoztatta.   Október 6.: „Nem lesz üres a tornyod ne félj harang, ne félj. Szívünk ott fenn dobban egy még szebb tornyodért.”   – énekelte Nadray Nóra 12.D osztályos iskolatársunk a városi műsorban,…

Részletek

Március 15.

Március 15…. mindannyiunk számára ismertek ennek a napnak az eseményei, hiszen történelemórán részletesen megtanultuk. De vajon mik azok a részletek, amikről nem írnak a történelemkönyvek? A nap előzményei röviden: „Népek tavasza”, Habsburg-ház gyengülése: forradalom Palermóban (január 12.), Párizsban (február 22.) Bécsben (március 13.), Milánóban (március 18.) Reformkor (1830-1848): magyar nyelv államnyelv, közlekedési törvény megalkotása stb….

Részletek

Auschwitz

Ha valaki meghallja azt, hogy Auschwitz, bizonyára egyből eszébe jutnak az olyan szavak, mint a történelem, a szenvedés és a kegyetlenség.   Azonban ez nem egyszerűen egy ijesztő film vagy könyv, amit elolvasol és vége is, hanem tényleges, valós emberek kínkeserves múltját takarja.   Nem rég volt szerencsém elmenni a Lengyelországban található Auschwitz 1 és…

Részletek

Márton-nap – és ami mögötte van

  A Márton-nap egy igazi magyar gyökerű népszokás. Megjelenése több mint ezer évvel ezelőttre vezethető vissza. A monda szerint Márton a libák között bújt el, hogy ne avassák püspökké, de az állatok gágogása elárulta, így nem kerülhette el sorsát. Szent Mártonhoz köthető még a koldus megsegítése is. A legenda szerint a katona félbevágta kardjával a…

Részletek

1956, és ami a háttérben volt

Az 1956-os forradalmunkra a világ felfigyelt. Hosszú idő után először kapott másféle megítélést hazánk, mint korábban.    A forradalomnak több előzménye volt, amik a következők:  Lengyelországban június 28-tól tüntetések kezdődtek, amikkel később hazánk forradalmárjai is szimpatizáltak. Közben Nagy Imrét Magyarországon kiszorították a hatalomból. Mire a levelek lehulltak, a reformellenzék és a lengyel tüntetőkkel való szimpatizánsok…

Részletek

Városunk történelme III.

Sopron a világháborúkban szörnyű károkat szenvedett, de mégis föláll utána, és egy gyönyörűszép város épül újjá.  De hogyan is történt mindez?    Az 1848-as forradalom 9 hónapjában a város derekasan helytállt. Nemzetőrség elsőként itt alakult meg az országban a vidéki városok közül. 1300 nemzetőr vigyázta a város nyugalmát és a polgárok vagyonát. 1300 nemzetőr vigyázta…

Részletek