Idén is megemlékezünk az 1956-os forradalom hősi áldozatiról és mindazokról, akik mindent kockára téve részt vettek a mozgalomban és a tüntetéseken egy jobb jövő és a változás reményében. A szegedi egyetemről kiinduló mozgalom és a MEFESZ munkája volt az, ami elindította Budapesten az október 23-ai tüntetést, ami elhozta a szabadság reményét a fiatalok, az akkor…
Február 25-én iskolánkban is megemlékeztünk a kommunista diktatúrák áldozatairól. Egy tanári előadással és iskolánk diákszínkörének előadásával méltó módon idéztük fel azok sorsát, akiket a kommunista rendszer idején megfélemlítettek, börtönbe, munkatáborba küldtek, kizsákmányoltak, meggyilkoltak. Az osztályoknak Greksza Tünde tanárnő tartott egy rövid előadást a kommunista diktatúráról, hogy pontosan mit tettek akkor az emberekkel, hogyan működött a…
November első napjaiban temetőket járunk, megemlékezünk elhunyt szeretteinkről, de ez a szokás vajon honnan, mikor jöhetett? És vajon mi a különbség a mindenszentek és a halottak napja között? November 1. – Mindenszentek A szokás, hogy emlékezünk elhunyt szeretteinkre, régre nyúlik vissza: a 4. században a pünkösd utáni első vasárnap volt ez eredetileg. Az ortodox egyház…
Október 6-a nemzeti gyásznapunk. Ezen a napon az Aradon kivégzett 13 magyar honvédtisztre és a Pesten főbe lőtt Batthyány Lajosra emlékezünk. A fennmaradt forrásokból válogattunk néhányat, ezekkel is emlékezve rájuk. Leiningen-Westerburg Károly rövid, napi jegyzetei a kivégzés előtti napokról: „Október 3.Szerda. Vécsey {Károly}. Cédula. Lenkey {János, a szabadságharc során honvéd tábornok} mindig tébolyodottabb. Ír…
Benned is felmerült már a kérdés, hogy minek kell karácsonykor ajándékot adni? Nyilván nem akkor, amikor otthon meglátod a fa alatt rád váró dobozokat, hanem inkább akkor, amikor már megint egy olyan osztálytársat húzol ki angyalkázás során, akinek időnként a neve se jut eszedbe, és fogalmad sincs, mit adhatnál neki. Az ajándékozás már évezredek óta…
Októberben körülbelül száz év eltéréssel két nagy jelentőségű történelmi esemény is zajlott hazánkban. Mindkettőnek akkora hatása volt, hogy a magyar történelmet örökre megváltoztatta. Október 6.: „Nem lesz üres a tornyod ne félj harang, ne félj. Szívünk ott fenn dobban egy még szebb tornyodért.” – énekelte Nadray Nóra 12.D osztályos iskolatársunk a városi műsorban,…
Március 15…. mindannyiunk számára ismertek ennek a napnak az eseményei, hiszen történelemórán részletesen megtanultuk. De vajon mik azok a részletek, amikről nem írnak a történelemkönyvek? A nap előzményei röviden: „Népek tavasza”, Habsburg-ház gyengülése: forradalom Palermóban (január 12.), Párizsban (február 22.) Bécsben (március 13.), Milánóban (március 18.) Reformkor (1830-1848): magyar nyelv államnyelv, közlekedési törvény megalkotása stb….
Ha valaki meghallja azt, hogy Auschwitz, bizonyára egyből eszébe jutnak az olyan szavak, mint a történelem, a szenvedés és a kegyetlenség. Azonban ez nem egyszerűen egy ijesztő film vagy könyv, amit elolvasol és vége is, hanem tényleges, valós emberek kínkeserves múltját takarja. Nem rég volt szerencsém elmenni a Lengyelországban található Auschwitz 1 és…
A Márton-nap egy igazi magyar gyökerű népszokás. Megjelenése több mint ezer évvel ezelőttre vezethető vissza. A monda szerint Márton a libák között bújt el, hogy ne avassák püspökké, de az állatok gágogása elárulta, így nem kerülhette el sorsát. Szent Mártonhoz köthető még a koldus megsegítése is. A legenda szerint a katona félbevágta kardjával a…
Az 1956-os forradalmunkra a világ felfigyelt. Hosszú idő után először kapott másféle megítélést hazánk, mint korábban. A forradalomnak több előzménye volt, amik a következők: Lengyelországban június 28-tól tüntetések kezdődtek, amikkel később hazánk forradalmárjai is szimpatizáltak. Közben Nagy Imrét Magyarországon kiszorították a hatalomból. Mire a levelek lehulltak, a reformellenzék és a lengyel tüntetőkkel való szimpatizánsok…
