Városunk történelme I.

Városunk történelme I.

Sopron szabad királyi város egyike ama kevés számú magyar városnak, amelyek már a legrégebbi idők óta egészen a napjainkig a magyar nemzet történelmében állandóan kiváló szerepet töltöttek be.

 

A Soproni-medence és a környező domb- és hegyvidék kedvező földrajzi fekvésénél fogva már a Kr.e. VI. évezred óta emberlakta terület. A kereskedelmi útvonalak találkozása – a későbbi borostyánkőút is itt futott – magyarázza a már a rézkorban a medence szélén (Nándor-magaslat) fellelhető, védőárokkal erősített településeket (Kr.e.2500-1900).

Az ötödik század elején a Római Birodalom gyengülése miatt hanyatlásnak indult Scarbantia városa is, majd 465-ben egy földrengés teljesen elpusztította. Az ezt követő több mint 500 évben a település szinte lakatlan volt. Ezért nevezik Ödenburgnak Sopront németül, amely azt jelenti, hogy elhagyatott vár.

A honfoglaló magyarok Sopront 920 körül, a nyugati kalandozások alatt kezdték el benépesíteni.

A magyarok a római városfalak maradványaira nagy és erős földsáncokat építettek. A folyamatosan épülő, szépülő város alaprajza követte a római város elrendezését, megmaradt az elliptikus forma.

A városfalon belüli hely azonban hamarosan kevésnek bizonyult, ekkor létesítették a városfalon kívül a külvárosokat. Ekkor jött létre a Villa Sopron, a Lővérek (a királyi íjászok települése), – a Fertő tavi halászok kis települései, a földművesek, szőlőtermelők portái.

Ekkor kezd kialakulni a város jellegzetessége, amely egyedivé teszi az összes többi bortermelő vidékkel összehasonlítva: a pincéket nem a dombokra, a szőlő közelébe építették, hanem a városhoz közel, a házak alá.

A város 1277-ben IV. Lászlótól szabadalomlevelet kapott, szabad királyi várossá vált. A város ereje és függetlensége megnőtt. Az ekkori polgármestert (bírót) István bírónak hívták.

1450 körül kezdték el a várost védő második fal és a belvárost védő árok építését. (Az árok feltöltésével alakult ki a város mai képe, a Várkerület – Ógabona tér – Széchenyi tér útvonal, amely követi a római elliptikus városképet is.)

 

 

Deák Máté, 9.d

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.