Márton-nap – és ami mögötte van

Márton-nap – és ami mögötte van

 

A Márton-nap egy igazi magyar gyökerű népszokás. Megjelenése több mint ezer évvel ezelőttre vezethető vissza. A monda szerint Márton a libák között bújt el, hogy ne avassák püspökké, de az állatok gágogása elárulta, így nem kerülhette el sorsát. Szent Mártonhoz köthető még a koldus megsegítése is. A legenda szerint a katona félbevágta kardjával a köpenyét és megosztotta azt a koldussal. De hogyan is ünnepeljük ezt napjainkban?

 

 

Lampionos felvonulás

Leginkább az óvodások és az iskolák alsóbb évfolyamaiban megmaradt hagyomány. Sötétedés után a gyerekek és a szüleik együtt vonulnak az utcán díszes lámpásokkal, énekelve. A szokás leginkább a német népszokásokat ápolók körében maradt fent. A menet Szent Márton jócselekedeteiről emlékezik meg.

 

A Márton-napi lakoma

Márton-napján hatalmas lakomát szoktak csapni, és a teríték nem más, mint liba. A lakomával kapcsolatban néhány szólás-mondás is fennmaradt.

“Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.”

A liba püspökfalatja kifejezés is ide vezethető vissza. Az ünnepi lakomából mindig jutott a papnak, püspöknek is, innen ered a szó.

 

Az újbor hagyománya

Ha már lakoma, a bor sem maradhat el! A lakoma mellé ilyenkor szokták megkezdeni az újborokat a gazdák, ezért mondják, hogy „A bornak Márton a bírája”. Úgy tartják, hogy minél többet esznek-isznak ezen a napon, annál erősebbek lesznek az évben.

 

 

Márton-napi időjóslás

Elődjeink a modern technika hiányában előszeretettel próbálták meg különböző módokon megjósolni, hogy milyen idő várható az évben. Nem volt ez máshogy Márton-napján sem:

 

“Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”

“Márton-napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

“Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton borongós tél.”

Baranyában azt tartják, hogy márciusban olyan lesz az idő, mint a Márton-napi. Mivel ez a nap többnyire ködös, esetleg havas, a baranyaiak azt mondják:

„Eljött Márton szürke lovon.” „Márton fehér lován nyargal.”

Történelem-kedvelőknek:

A Márton-napi szokások kialakulásának több lehetséges, valós történelmi eredete is lehet. Íme néhány:

  1. Szent Márton valós történelmi személy volt a Krisztus utáni 4. században. Az első bekezdésben olvasható történetek az ő személyéhez kötődő legendák, de az biztos, hogy püspök volt.
  2. A római időkben november 11. a téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát. Általában ludat, vagyis a hadisten, Mars szent madarát fogyasztották, ebből lett népies szófejtéssel „Márton madara”.
  3. A pogány állatvágási ünnepek. A pogány népeknél szokás volt az aratási időszak végén az állatvágási ünnep. Később ezt vette át a keresztény egyház.
  4. November 11. a tél kezdete a mezőgazdaságban, és az utolsó ünnep a karácsony és az azt megelőző 40 napos böjt előtt. Hagyományosan a cselédség is ilyenkor kapta meg az éves fizetségét és pluszban egy libát, amit a hagyományok szerint ilyenkor le is vágtak, hogy „ne éhezzenek a böjt alatt”.

 

Lakoma-kedvelőknek

Ha esetleg meghoztuk a kedveteket a hagyományok ápolásához, íme néhány libából készült étel receptje: https://www.mindmegette.hu/liba-recept-marton-nap-ludaskasa-libasult-libacomb-libamell-59950/

 

Ha valakinek pedig megjött volna a kedve egy kis hagyományőrzéshez, jó helyen jár, Sopronban több helyen is lesznek programok kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

https://www.programturizmus.hu/ajanlat-marton-nap-sopron.html

Jó szórakozást!😊

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük