Írország, a „Smaragdszigetként” ismert ország Európa északnyugati részén fekszik a Brit-szigetek második legnagyobb tagjaként. Az országot nyugatról az Atlanti-óceán, keletről pedig az Ír-tenger határolja, míg keleti szomszédja az Egyesült Királyság részeként fennálló Észak-Írország. A főváros, Dublin, a keleti parton található, és Írország kulturális, gazdasági, valamint történelmi központja.
Aki Írországba látogat, az rögtön megérti, miért kapta a „Smaragdsziget” nevet. Az ország szinte egész évben buján zöldell, köszönhetően az enyhe, csapadékos óceáni éghajlatnak. A hullámzó dombok, kőkerítésekkel elválasztott legelők, mélyzöld erdők és vadregényes partvonalak festői látványt nyújtanak. A Cliffs of Moher nevű sziklák például több mint 200 méter magasra emelkednek az Atlanti-óceán fölé, és a világ egyik leglenyűgözőbb tengerparti látványosságának számítanak.
Az országban számos tó (például a Lough Corrib és a Lough Neagh) és folyó található, köztük a Shannon, amely Írország leghosszabb folyója. A természet közelsége az ír emberek mindennapi életében is fontos szerepet játszik: a túrázás, a horgászat és a lovaglás hagyományosan kedvelt szabadidős tevékenységek.
Írország rendkívül gazdag kulturális örökséggel büszkélkedhet. A kelta hagyományok, legendák és mitológia ma is élnek az országban – gondoljunk csak a tündérekre, leprikónokra vagy a híres kelta keresztekkel díszített temetőkre. Az ír zene és tánc világszerte ismert: a hegedű, a bodhrán nevű dob és a fuvola hangja sok kocsmában és fesztiválon felcsendül. A Riverdance nevű ír szteptánc pedig az egész világot meghódította.
A nyelv szintén fontos része az ír identitásnak. Bár az angol az elsődleges nyelv, az ír (gael) nyelv is hivatalos, és az iskolákban kötelező tantárgy. Az ország több területén, például a nyugati parton még mindig élnek olyan közösségek, ahol az ír nyelv a mindennapi kommunikáció része.
Kevés ország büszkélkedhet annyi világhírű íróval, mint Írország. James Joyce, Oscar Wilde, Samuel Beckett és W. B. Yeats neve a világirodalom aranylapjain szerepel. Dublin – ahol Joyce híres regénye, az Ulysses játszódik – 2010-ben elnyerte az UNESCO „Irodalom városa” címet. Az ír irodalom különlegessége, hogy a humor, a melankólia és a természet szeretete gyakran keveredik benne.
Írország történelme hosszú és gyakran viharos. A szigetet több száz évig angol uralom alatt tartották, mígnem 1922-ben kiharcolta függetlenségét, és létrejött az Ír Szabad Állam. Később, 1949-ben az ország köztársasággá vált, és felvette a Ír Köztársaság (Republic of Ireland) nevet. A XX. század második felében Írország hatalmas gazdasági fejlődésen ment keresztül, és napjainkban az Európai Unió egyik legdinamikusabb gazdaságú tagállama.
Érdekes módon Írországban nincsenek kígyók – a legenda szerint Szent Patrik száműzte őket, de valójában a jégkorszak utáni földrajzi elszigeteltség miatt soha nem telepedtek meg a szigeten. Szintén meglepő, hogy vakondok sem élnek itt, így a föld alatti járatoktól sem kell tartani. Az ország jelképei közé tartozik még a háromlevelű lóhere, amelyet Szent Patrik a Szentháromság szimbólumaként használt, és azóta az ír identitás egyik legfontosabb jelképe lett.
Írország zászlaja is beszédes: a zöld szín a katolikus hagyományt, a narancs a protestáns közösséget, a fehér pedig a békét jelképezi a két vallási irányzat között. Ez a békevágy mélyen beágyazódott az ír történelembe, hiszen az ország hosszú évszázadokon át küzdött szabadságáért. 1922-ben végül elnyerte függetlenségét az Egyesült Királyságtól, majd 1949-ben kikiáltotta az Ír Köztársaságot.
A mai Írország modern, fejlődő, mégis gyökereit hűen őrző ország. Az ír emberek híresek barátságosságukról, humorukról és életörömükről. Talán épp ez teszi az országot annyira különlegessé: a múlt, a természet és a modern élet harmonikus egysége. Legyen szó egy dublini sétáról, egy tengerparti naplementéről vagy egy falusi zenés estről, Írország minden pillanata egy apró csoda – ahogy az ír mondás tartja:
“Céad míle fáilte” – Százezerszeres üdvözlet!
Májer Margó Ingrid 9.D
