Karácsonyi körutazásunk a végéhez érkezett: az elmúlt négy évet összegezve eddig 53 ország szokásaiba nyerhettünk bepillantást karácsonykor.
Tartsatok velem, hogy ti is megismerjétek a sorozat 54., 55. és 56. országaként Svájc, Dánia és Olaszország hagyományait!
- Svájc
Az ünnepi szezon sok más európai országhoz hasonlóan novemberben 
indul. A német nyelvű régiók városaiban és falvaiban a fehérrépa-partik (Räbechilbi) jelzik, hogy közeleg a karácsony. Az emberek fehérrépából készült lámpásokat (Räbeliechtli) díszesen kifaragnak, belülre pedig egy kis mécsest vagy lámpát helyeznek el. Sok városban a Fehérrépa-felvonuláson a gyerekek viszik körbe a lámpásokat. A szokás egyébként a 16-17. századra nyúlik vissza, mikor a mezőről sötétben hazatérő munkások faragtak ki először maguknak ilyen lámpást. Ma vallási szempontból inkább fényhozó ünnep, és a tél közeledtét jelzi.
Az ünnepi időszak december 6-án, Mikulás napján folytatódik, mikor megérkezik a Samichlaus (Mikulás) és a Schmutzli, aki hasonló szerepet tölt be, mint nálunk a krampusz, bár ő inkább egy sötétebb, rejtélyesebb figura. Bővebben erről ezen a linken lehet olvasni.
A nálunk is ismert adventi naptár itt is jelen van. A hagyományos, kis ablakocskák mellett itt a városokban 24 különböző házra is készítenek egy-egy téli jelenetet. Ez hagyományosan a kisebb városokban, falvakban van jelen, de mielőtt a 24. ablakot is lelepleznék, gyakran végigmennek előtte mind a 23 ablakon. Hagyományosan egy-egy ablak bemutatása után az emberek még együtt maradnak: élvezik a karácsonyi zenéket, és isznak egy forró italt.
A legszebb karácsonyi vásárok is Svájcban találhatóak. November végétől egészen december végéig szinte mindenhol nyitva vannak, sok esetben zenés programokkal, illetve korcsolyapályával. A három legismertebb karácsonyi vásár Bázelben, Montreux-ben, valamint Zürich-ben található. Előbbiben több mint 150 stand várja a látogatókat, míg Montreux a repülő Mikulás attrakció miatt vált híressé (videó róla itt).Zürichben pedig a gyertyaöntés, gyertyakészítés hagyománya még ma is meghatározó, és a bevételt jótékonysági szervezeteknek szokták felajánlani.
A szenteste, illetve karácsony napja itt is munkaszüneti napnak számít. 24-én a családok együtt étkeznek, és rendszerint olyan ételek kerülnek az asztalra, mint például Fondu Chinoise (sajtfondü) vagy éppen a Filet am Teig (tésztába csomagolt marhafilé), de kimondott karácsonyi fogásaik nincsenek. A napnak egyik legizgalmasabb pontja a feldíszített karácsonyfa felfedése: sok családban csak vacsora előtt leplezik le a fát, amit gyakran díszítenek angyallal, csillaggal és valódi gyertyákkal is, valamint elmennek éjféli misére, amit éjfél helyett 23 órakor tartanak meg. Másnap, december 25-én meglátogatják a barátaikat, rokonokat, de az igazi ünnep a svájciak számára inkább a szenteste.
Schöni Wienacht! – Boldog karácsonyt! (svájci német nyelven)
2. Dánia 
Dániát a földrajzi elhelyezkedése miatt gyakran sújtja hosszú, hideg tél sötét éjszakákkal és hideggel. Az emberek ezért is várják a karácsonyt, ami fényt hoz a sötét hónapokba.
December 13-a Szent Lucia napja, ami bár Svédországban a legismertebb, itt is gyakorta megjelenik. Luciát azután avatták szentté, miután Olaszországban boszorkánysággal vádolták és mártírként hunyt el. Sok családban ezen a napon a lányok Luciának öltöznek: fehér kendőben és (mű) gyertyákkal a hajukban. Az ünnepség hasonló, mint nálunk az ünnepi színdarabok, betlehemek. Minden évben egy különleges lány játszhatja Luciát.
A Szenteste kiemelten fontos Dániában. A karácsonyfát már előre, akár a hegyekből is meg lehet szerezni: Koppenhágából például szoktak külön erre a célra induló vonatok is indulni, díszítésként pedig az igazi gyertya sem maradhat el róla. Az ajándékokat pedig a Mikulás (Julemanden, szó szerinti fordításban karácsonyember) hozza, az ő segítői pedig a csintalan manók, a Nissék. Rendszerint a család egyik férfitagja öltözik be Julemandennek, hogy átadja az ajándékokat. 24-én istentiszteletre mennek, valamint egy többórás karácsonyi vacsora sem maradhat el: sült húsokat, vöröskáposztás mártást, valamint risamalandét: cseresznyeszószos rizspudingot esznek, aminek mandula van a belsejében. Dánul ezt az étkezést gyakran Julefrokostnak is hívják. Tipikus ital pedig az úgynevezett glogg: nagyon hasonlít a nálunk közismert forralt borra, de itt tartalmazhat fahéjrudakat, mandulát, valamint mazsolát is.
Ha karácsonykor nem is, de a téli időszakban mindenképp érdemes betérni a Koppenhágában található Tivoliba, ami a világ második legrégebbi, ma is működő vidámparkja, és karácsonykor szinte csodaországgá változik: a gyakori felvonulások, gyönyörű karácsonyi fények, zenés produkciók mellett rendszerint 60 bódé is várja a látogatókat, így ideális hely egy-egy ajándék beszerzéséhez is. A gyerekek pedig izgatottan várják a Mikulás megérkezését is.
Glædelig jul! – Boldog karácsonyt! (dán nyelven)
3. Olaszország
Az olaszoknál december elején indul be az igazi karácsonyi hangulat. Ekkor kezdik csak az utcákat feldíszíteni, valamint néhány városban megnyílnak a karácsonyi vásárok. December 6-át, Szent Miklós napját csak a katolikusok szokták ünnepelni. A La Festa di San Nicola egy vallási ünnepély Szent Miklós tiszteletére, valamint néhány régióban (pl. Pugliában) tortával is ünnepelnek: ilyen a Pupi di Natale, ami mandulapasztából és csokoládéból készül. Ilyenkor nem jár náluk a Mikulás, (különösen délen) csak december 24-én érkezik meg, amikor a Babbo Natale hozza az ajándékokat. A felesége, Epifánia pedig vízkeresztkor, január 6-án hoz szintén ajándékokat. Ez a nap (azonkívül, hogy az ünnepi időszak végét jelzi) egyes családoknál fontosabb szerepet játszik, mint a karácsony.
A karácsonyi időszak kezdetét azonban a Szeplőtelen Fogantatás ünnepétől (december 8.) szokták számítani, amit Mária születésnapjának tartanak. Több helyen szerveznek ilyenkor koncerteket, színdarabokat, de szinte minden templomban találhatunk ezen a napon körmeneteket és ünnepi szentmiséket.
Karácsony előtt természetesen nem maradhat el a betlehemi jelenetek (=presepe) elkészítése sem. Ez a hagyomány egészen 1223-ig nyúlik vissza, mikor Assissi Szent Ferenc Greccióban megalkotta az első betlehemi születési jelenetet. A betlehemi szent éjszaka megjelenítése kezdetben Nápolyban volt jellemző, de mostanra az egész országban elterjedtté vált. Náluk ez a régi tradíció honosult meg a nálunk közismert adventi koszorú helyett. 
Az olasz kultúrában a zene is nagy szerepet játszik, azonban ilyenkor az úgynevezett zampognari zenészekkel az utcákon lehet találkozni. Házról házra járnak a zampognájukkkal (skót dudára hasonlító hangszer), és apró ajándékokért cserébe karácsonyi dalokat játszanak (videó itt).
December 24-én este különösen Dél-Olaszországban jellemző, hogy az úgynevezett Hét Hal vacsoráját tartják meg ünnepi étkezésként. Ahogy a neve is mutatja, a családok egy hét fogásból álló halvacsorára gyűlnek össze, majd ezután következik az ajándékozás, este pedig a családok gyakran tombolajátékra gyűlnek össze. Másnap, december 25-én mennek el a szentmisére, és csak ezután következnek az olyan finom fogások, mint például a lasagne vagy a sült sertéshús.
Az olaszok az ünnepi időszakban sem feledkeznek meg a szabadtéri sport iránti szeretetükről: az északi régiókban élők gyakran elutaznak ilyenkor az Alpokba, és nagyon közkedvelt az éjféli síelés.
Buon Natale! – Boldog karácsonyt! (olasz nyelven)
Sipőcz Dóra, 12.C
