Karácsonyi szokások a világból – Európa

Idei karácsonyi körutazásunk a végéhez érkezett! Ezúttal Portugáliába, Litvániába és Bulgáriába látogatunk el. Mindhárom ország rejt számunkra meglepetéseket, hiszen elég csak a Bananeiróra, vagy a különböző babonákra gondolni… Tartsatok velem! 

 

I. Portugália

Napfényes karácsonynak néznek elébe a portugálok minden évben: az ekkor idelátogató turisták számára igen meglepő, hogy az utcán sétálva még D-vitamint szívnak magukba az ünnep idején. Akárcsak Amerika több országában, itt is nagy szerepet játszanak a betlehemek (presépios): a körforgalmaktól elkezdve egészen az élő betlehemekig minden előfordul szerte az országban. Bár mégis a legkedveltebb az említett élő betlehem: ekkor az emberek saját maguk öltöznek be a karácsonyi történet szereplőinek. Ezek több város nevezetességei is. Az emberek, mikor otthon elkészítik a sajátjukat, mindig igyekeznek a tőlük telhető legkreatívabbak lenni és minél hitelesebben ábrázolni a karácsonyi történetet. Olyannyira népszerűek, hogy a 2012-es Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült São Paio de Oleiros városa, ugyanis abban az esztendőben otthont adott a világ legnagyobb mozgó betlehemének. A legmechanikusabb figurák szintén egy portugál személyhez fűződnek: ő Manuel Jacintó, aki a 2013-as rekorddöntésével vált ismertté. Egy másik, december 24-éhez fűződő hagyománya van Braga városának: a Bananeiro. A történet szerint egy banánboltnak a tulajdonosa egy kis plusz bevételt szeretett volna, ezért az üzlete előtt felállítottak egy standot, ahol muskotályt árultak. Az egyik vásárlója kért tőle egy pohárral, majd megkérdezte, hogy van-e valami ennivalója. A tulajdonos egy banánt adott neki. Később ez annyira megtetszett a tulajdonos fiának, hogy elvitte a barátait ide. Az idő során karácsonyi hagyománnyá vált, és ma tömegek jönnek ide: boldog karácsonyt kívánni, banánt enni és muskotályt inni. Egy másik érdekesség lehet az úgynevezett Esernyő utca: Águeda városa minden évben színes napernyőkkel, talmikkal és lufikkal díszíti az utcáit, azonban karácsonykor az Esernyő utca is karácsonyi díszbe öltözik.

December 24-ét hozzánk hasonlóan éjféli misével ünneplik. A jászolba ekkor kerül bele Jézus, és a szertartás leghosszabb része, míg minden hívő a jászolhoz járul, hogy megcsókolhassa. Több városban (pl. Guardában) tüzet is szoktak gyújtani, itt összegyűlnek az emberek, hogy együtt ünnepeljék a karácsonyt. Az ünnepi lakomák itt is gyakran átnyúlnak december 25-ére, az alapvető étel pedig a bacalhau (Portugália nemzeti étele), bár például északon kerülhet polip is az asztalra. A bacalhauhoz ekkor egy speciális receptet használnak (a több mint 300 közül), a Bacalhãu de Consoadát, ami káposztából, főtt tojásból, főtt burgonyából és olívaolajból áll. Előételként viszont inkább a hal alapú salgadót fogyasztják, édességből pedig többféle szokott lenni. Ilyenek például a francia pirítós bormártással (fatias douradas), vagy a királynő torta (bolo rainha) amely szárított gyümölcsök helyett rengeteg diót tartalmaz. Italként ginjhát (meggyes, karácsonyi ízű alkohol) vagy bort fogyasztanak.  

További érdekesség, hogy például az USA-hoz vagy az Egyesült Királysághoz képest Portugáliában nagyon nehéz ajándékokat vásárolni, gyakran találkozhatunk ugyanazokkal a termékekkel, így sokan (főként a turisták) külföldön szerzik be az ajándékokat szeretteik számára.  

Feliz Natal! – Boldog karácsonyt! (portugál nyelven) 

 

II. Litvánia

Az 1920-as években a Kalédost (karácsonyt) szigorú, egy hónapon át tartó böjt előzte meg elsősorban Kelet-Litvániában. Általában karácsony napján ért véget, és utána 12 napig ünnepeltek (a Három Királyok Napjáig). Ez volt a pihenés időszaka, elsősorban a tehetősebbek számára. Napnyugta után tilos volt bármilyen munkát is végezni. Több helyen összegyűltek a fiatalok szórakozás céljából, partikat, lakomákat tartottak. A nők kerülték még a könnyű munkát is, a férfiak pedig általában kártyacsatákat vívtak egymással.  

Litvánia az utolsó nemzetek egyike volt a történelemben Európában, mely felvette a kereszténységet. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy nagyon sokféleképpen telnek a litván családoknál az ünnep napjai. Egy 2016-ban készült tanulmány érintette ezt a témát is, melyből kiderült, hogy a családok nagyon különleges ünnepnek tekintik a karácsonyt. Amellett, hogy összehozza a rokonságot, szükség van az ünnepi hangulat megteremtésére is, amiben pedig minden családtag részt vesz.  

Itt is az egyik legfontosabb dekorációs és hangulatteremtő elem a karácsonyfa (érdekesség, hogy ezt a források mindössze 1853-ban említik először), ami a század végére a városokba, a két világháború közötti időszakban pedig a falvakba is eljutott. Az idők során változtak a díszítési hagyományok is: a cukorkák, almák és kézzel készített figurák voltak a jellemzőek. Ma több család igyekszik ehhez a hagyományhoz visszatérni, ahogy egyre népszerűbbé válik a kézzel készített meglepetések ajándékozása is.

A karácsonyi vacsorához az egész család összegyűlik. Az asztalt gyönyörű, új terítő borítja, a legtiszteletreméltóbb hely pedig régen mindig a jelenlévők közül a legidősebb családtagot illette meg, és az ünnepi étkezést még ma is mindig ő kezdi. A fennmaradt rituálék közül pedig a legfontosabbak az ima és a karácsonyi ostya megosztása (lt. kalėdaitis). Ez nagyon jelentős, mivel az ostya kör alakú, ami a családi egységet és a jó kapcsolatok iránti vágyat szimbolizálja. Az imát pedig az elhunyt családtagokért szokták elmondani. Érdekesség, hogy ide is köthetőek különböző babonás szokások mint különböző házassági jóslatok, szalma kihúzása az asztal alól. Ezek szintén egyesíteni tudják a családot, de jó szórakozást is jelentenek az ünneplés során. 

Karácsonyi vacsora gyanánt a 19. és a 20. században is meghatározó volt a mák, a hering, a különböző gombaételek, zab- és áfonyacsók, a borsó és a különböző búzából készült ételek, a zúzott burgonyapalacsinta, illetve a karácsonyi torta (búzaszemek mézzel és fahéjjal), és többféle gyümölcs.  

Manapság nagyon eltérő, hogy mit és mennyit fogyasztanak az emberek. A vallásosabbak és babonásabbak számára fontos, hogy 12 étel legyen az asztalon: Jézus apostolainak számát és az év hónapjait jelenti. Más családoknál 5, 6, 9, vagy éppen 13 fogás kerül az asztalra, aminek részben különböző babonák lehetnek az okai: például minél több étel kerül az asztalra, annál bőségesebb, termékenyebb éve lesz a családnak. A különböző halételek, a sült csirke, a libából és kacsából készült fogások örvendenek nagy népszerűségnek az év ezen időszakában. A felekezetileg vegyes családokban (például ahol vannak ortodox hívők is) többször ünnepelnek. Karácsony napjai hozzánk hasonlóan nyugodtan telnek: misére mennek, együtt énekelnek, és meglátogatják a családtagjaikat, barátaikat. 

Linksmų Šv Kalėdų! – Boldog karácsonyt! (litván nyelven) 

 

III. Bulgária

Annak ellenére, hogy az országot felekezetileg inkább az ortodoxokhoz sorolnánk, a hivatalos naptár a Gergely-naptár, tehát ők is ugyanúgy december 25-én ünneplik a karácsonyt. 24-én éjféltől járnak körbe az úgynevezett koledarik: a falvakban házról házra járnak a népviseletbe öltözött férfiak. Az öltözékük régiónként változik annak függvényében, hogy mi a hagyományos viselet az ország azon területén. Úgy tartják, hogy ennek a hagyománynak az ápolása védelmet nyújt a gonosz szellemek ellen. A koledarik jutalma a karácsonyi lakoma fogásai közül kerül ki. A bolgárok erre az ünnepre (különböző néphiedelmek miatt) mindig páratlan számú fogást (gyakran 13-at) és páratlan számú vendéget hívnak, ami a szerencsét jelöli. Szintén babonát kötnek a dióhoz (kötelező eleme a karácsonyi asztalnak): a jelenlévők közül mindenki tör magának egy diót. Ha jó a dió, akkor sikeres, ha rossz, akkor balszerencsés éve lesz a családnak. Karácsonyt pedig még Szent Ignác napja (december 20-a előzi meg): nagyon közkedvelt az a legenda náluk, miszerint Szűz Mária ettől a naptól kezdve vajúdott szentestéig. Valamint csak másnap, december 25-én jelentette be a Megváltó születését.

A szentestei menüt rendszerint különböző vegetáriánus fogások alkotják. A népszerűbbek közé sorolható a sarmi: ez szőlőből, fehér káposztából, rizsből, hagymából és petrezselyemből készül. Gyakran fogyasztanak még gyümölcsöt, zöldséget és töltött paprikát. A másik jellemző étel egy olyan kenyérféle, melynek a közepébe egy érme van sütve. Úgy tartják, hogy aki megtalálja az érmét, annak szerencsés éve lesz. A kenyérnek a darabjait a ház körül helyezik el. Úgy tartják, hogy karácsony előtt megjelenhetnek az ősök szellemei, így legkésőbb hajnalban mindenkinek el kell hagynia a vacsoraasztalt, mielőtt felvirrad karácsony napja. Csak 25-én kerülnek az asztalra a húsételek, mivel az ünnep előtt szigorú, 40 napos böjt van érvényben.  

Весела Коледа! – Boldog karácsonyt! (bolgár nyelven) 

 

források: 12, 3

Sipőcz Dóra, 11.C

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük