Lehetünk a messzi északon, például Finnországban vagy Írországban, vagy a tengerparton, mondjuk Görögországban, de mindenhol megünneplik a karácsonyt. De tudod, hol van a joulurauha? És vajon ilyenkor hol mennek strandolni az emberek? Ismerjük meg ezeknek az országoknak a karácsonyi szokásait!
- Finnország
A skandináv országban ilyenkor kissé filmszerű, de tipikus álomkarácsony van. Rengeteg hó esik, megjelennek a rénszarvasok a Mikulás szánjával. Nagyon nyugodtan ünnepelnek: december 24-én kihirdetik a joulurauhát, magyarul a karácsonyi békét, ezért nem szabad veszekedni és vadászni sem. Ez a nap hiába nem számít munkaszüneti napnak, mégsem mennek ilyenkor dolgozni. A finnek az ünnepet a gondoskodás oldaláról is megközelítik: a háziállataiknak, a kinti madaraknak is különlegesebb menü já
r, valamint itt is feldíszítik a fákat, bokrokat, virágokat: a legjellemzőbb növény ilyenkor a jácint és a mikulásvirág. Szenteste van az ünnepi vacsora: rozskenyérben sült sonka, sült krumpli, mézes, gyömbéres sütemények, valamint hering, amit előtte egy hétig áztatnak. Az étkezés után gyakran elmennek korcsolyázni, síelni, szaunázni. Az asztalt nem szedik le, hogy az arra tévedő karácsonyi manók is jól lakjanak. Az ajándékokat ilyenkor hozza a Joulupukki, avagy a Mikulás, és mindig énekelnek neki. December 25-e szigorúan a családé, ilyenkor maximum a távolabb élő rokonokhoz illik menni, de a szomszédokat, barátokat nem szokták meglátogatni. A családi sírhelyeket is ezen a napon keresik fel. 26-a munkaszüneti napnak számít, ez a Boxing Day napja, ilyenkor mindenki vásárol.
Hyvää joulua! – Boldog karácsonyt! (finn nyelven)
- Írország
Az ünnepi időszak két hétig tart hivatalosan: december 13. és 25. között, és Little Christmasnek, vagyis Kis Karácsonynak hívják. Az ünnepi menü készítését is hetekkel az ünnep előtt szokták elkezdeni, ami általában a következőkből áll: van a spiced beef, ami egy fűszeres, pácolt marha. Ezen kívül még angolszász ételek szoktak lenni (pl. pulyka, kacsa, liba, áfonyaszósz) hiszen három vallás hagyományait szokták ötvözni: az ír katolikust, a kelta pogányt és az anglikán protestánst. Mindezek mellé még van plum pudding, ami egy fűszeres és mazsolás desszert, és mince pie, ami egy zsírral leöntött, konyakos mazsolás, cukrozott narancshéjat és almát tartalmazó édesség. Az asszonyok szoktak még készíteni a család minden tagjának három-három darab ánizsos süteményt, amiből az elsőt karácsony napján, a másodikat újév napján, a harmadikat pedig az újévet követő tizenkettedik éjszakán fogyasztják el. Az ünnepi menüt általában december 24-én este, valamint 25-én ebéd gyanánt szokták megenni. Szenteste tejet, kenyeret hagynak az ajtajuk előtt, amit ilyenkor nem zárnak be, jelezve Máriának és Józsefnek, hogy hozzájuk betérhetnek. Illetve ezen a napon elmennek a templomba éjféli misére. December 25-e számít ünnepnapnak, ilyenkor bontják ki az ajándékaikat is, valamint a ház előtt egy pohár whiskeyt és egy adag répát hagy
nak a Télapónak és a rénszarvasainak. Emellé még gyertyát állítanak, hogy a Mikulás ezeket biztosan megtalálja. 26-án van, ahol lóversenyre mennek, de az utóbbi években egyre szélesebb tömegeket vonz, hogy mikulásruhában elmenjenek ilyenkor egy-egy szabadstrandra fürdeni. Vidéken ilyenkor még gyakran tartják az úgynevezett Wren Boys Processiont, magyarul az ökörszem fiúk felvonulását. Ez annyit jelent igazából, hogy (mivel ők az ökörszemet tekintik a madarak királyának) a fiúk szalmajelmezbe beöltözve felvonulnak, kezükben néhány helyen az ökörszem figurájával, amit feltűznek egy karóra.
Nollaig Shona Duit! – Boldog karácsonyt! (ír nyelven)
- Görögország
A déli országban az ünnepi őrület a hajósok védelmezőjének, Szent Miklósnak napján, december 6-án kezdődik. Ezen a napon az ő tiszteletére feldíszítik és kivilágítják a halászhajókat, mert ez jelképezi számukra az új utat. Ez a szép szokás manapság inkább a szigeteiken maradt meg, régen pedig az egész országban jelen volt. Főként a nagyvárosokban már a hónap elején felállítják a karácsonyfákat. A december 25. és január 6. közötti időszakot nevezik dodecameronnak, vagyis tizenkét napnak. Ez felöleli a karácsonyt, az újévet és a vízkeresztet is. Az ajándékokat Szent Vaszilisz hozza december 31-én este, amiket január 1 -jén bontanak ki. Az ünnepi asztalnál ilyenkor plusz helyet tartanak fenn Vaszilisznek, hogyha 
betéved hozzájuk, akkor le tudjon hozzájuk ülni. A menü a következő: christopsomo, ami egy olyan gazdagon díszített kenyér, aminek a tetejébe sütés előtt egy keresztet vájnak. A családfő ezt mindig megáldja, és így osztja szét az asztalnál ülők között. Ezen kívül még gyakran esznek sült húst és töltött pulykát görög salátával. Vízkeresztkor pedig a tengerpartra teszik ki adomány gyanánt a melomakaronát, ami búzadarából, fahéjból és szegfűszegből készült, mézbe mártott sütemény. Ezen kívül még kourabiedészt szoktak ott elhelyezni. Ez egy rózsavizes-vajas sütemény porcukorral a tetején. A görögöknél különböző népszokások és babonák is kapcsolódnak az ünnephez. A falvakban például egy fokhagymás zsinórt tesznek az ajtóra, hogy elűzzék a rosszat. De hogyha valakinek díszes adventi koszorúja van, akkor úgy tartja a hagyomány, hogy szerencse érkezik a ház lakóira. Ezeken kívül tartják az úgynevezett három kántáló napot, a candalát: ilyenkor karácsonyi dalokat énekelnek december 25–én reggel, 31–én este, és január 5-én este.
Kala Christougenna! – Boldog karácsonyt! (görögül)
Sipőcz Dóra, 10.C
