Karácsonyi szokások a világból – Amerika

Valami Amerika…. ez most nem egy álomkép, hanem a karácsonyi Föld körüli túránk következő megállóhelye, úgyhogy vessünk egy-egy pillantást Ecuadorra, Alaszkára és Guatemalára, mielőtt az amerikai álomkép tovaszállna…

1. Ecuador

A dél-amerikai ország régióiban eltérő ünnepi hagyományokkal találkozhatunk, melyekben nem feltétlen az európai szokások játszanak nagy szerepet. Az utóbbi pár évben lett például jellemző a karácsonyfa- állítás, de ennek eredményeképp rögtön kialakult a versengés főként a kisebb települések között a legmagasabb fáért. A hagyományos pesebre, avagy betlehem elkészítése viszont egyáltalán nem hiányozhat: nagyon aprólékos, részletgazdag szokott lenni egy-egy ilyen alkotás, a családok között sokszor verseny zajlik a legnagyobb betlehemért.

A legelterjedtebb hit a katolicizmus, ennek ellenére ilyenkor rengeteg fesztivállal, felvonulással is találkozhatunk. December 16-tól tartják a Novenát 9 napon át, ezzel jelképezve Mária várandósságát és a vándorlást. A családok, barátok összegyűlnek: imádkoznak, illetve villancicókat (karácsonyi dalokat) énekelnek. A másik fesztivál az El Pase Del Niro (az utazó gyermek áthaladása). A hagyomány az 1960-as években kezdődött, mikor egy Kisjézus szobrát Rómába vitték, hogy áldást nyerjenek rá a pápától. Mikor visszatértek, valaki felkiáltott: Az utazó visszatért! A figurát így azonnal Niño Viajerónak, Gyermekutazónak keresztelték el. Manapság ez Jézus-figurák körmenete sok zenével és tánccal, és az Andok falvaiban a legjellemzőbb. Közép-Amerika legnagyobb felvonulására is Ecuadorban kerül sor minden év december 24-én: kora reggeltől egészen késő délutánig tart. Ekkor történik a csecsemő Kisjézusnak elszállítása a templomba (Cathedral de la Inmaculada-ba). Nagyon sok zenével és tánccal ötvözik, például a hagyományos Baile de Cintas táncról itt láthattok egy videót.

Szenteste (Nochebuena) rendszerint az egész család összegyűlik egy nagy lakomára. A menü rendszerint sült pulykát vagy csirkét, salátát, rizst, desszertet és bőséges mennyiségű bort tartalmaz. Egyes régiókban lehet, hogy ilyenkor egy különlegesebb, úgynevezett karácsonyi rizs kerül az asztalra, mely édesebb, mint a fehér rizs. Az Andok falvaiban pedig ilyenkor szokásosan elmennek misére, viszont utána csak gabonaféléket vagy kukoricát fogyasztanak a sült disznó mellé. Az éjféli mise (Misa de Gallo) pedig természetesen itt sem maradhat el karácsony estéjén, de előtte egy régi cipőben el kell helyezni az ajándék kívánságokat a családtagok matracai mellett, hogy másnap reggel a Mikulás egy új cipővel is megérkezhessen.

Navidadpi kusikuy! – Boldog karácsonyt! (kecsua nyelven)

2. Alaszka

Nem önálló állam (az USA egyik exklávéja: elszakított, különálló tagállama), ahol egy meseszerűen havas karácsonnyal találkozhatunk. Egész decemberben sokszor már havazik, így mire eljön az ünnep, az utcákon a hóemberek, a piacokon pedig a jégszobrok mindenki karácsonyi hangulatát fokozzák. Az őslakosok, indián törzsek pedig műsort szoktak adni: a gazdag kultúrájuknak nemcsak a történetmesélés, hanem a kézművesség és a halászat, illetve a vadászat is szerves részét képezi, így kerülhet az asztalra sokszor egy-egy királyrák vagy laposhal.

Először augusztus végén tartják a karácsonyt a Denali Nemzeti Parkban. Ebben a szokatlanul korai időpontban a park dolgozói és látogatói ünneplik a nyári, turisztikai szezon végét zenével, süteményekkel és a Mikulás látogatásával kiegészítve. A Grande Denali Lodge-ban és a Denali Bluffs Hotelben dolgozók pedig ilyenkor karácsonyi pulcsikat viselnek, karácsonyfát díszítenek, és ünnepi dalokat énekelnek. Nehéz lenne különbséget tenni a decemberi és az ősz eleji karácsony között, hacsak ki nem megyünk az utcára.

Ha nem is augusztusban, de decemberben mindenképp meg kell látogatni az Északi-sarkot: Fairbanks városától mindössze egy 20 perces autóútra található, így (az egyébként teljesen megszokott kutyaszánokat) sem szükséges igénybe venni. Legnépszerűbb látnivalója a St. Nicholas Dr. 101 szám alatti Mikulás-ház. A látogatók személyesen találkozhatnak a Mikulással és elmaradhatatlan rénszarvasaival, valamint egy óriási Mikulás szoborral, mely ellenőrzi a jók és rosszak listáját.

Az előbb említett Fairbanks városában az érdeklődők különböző fénytúráknak lehetnek szemtanúi, melyek magába foglalják a sarki fény megtekintését is. A téli napforduló ünnepségeit is ilyenkor szokás tartani, így gyakorta lehetnek tűzijátékok is.

Alaszkában pedig nem maradhatnak el a téli sportok sem: a kutyaszánozás, a síelés és a korcsolyázás különböző formái szinte mindenütt megtalálhatóak, hiszen a -8 °C és a -5 °C közötti időjárás nagyon kedvező hozzájuk, mivel az évben nem a december, hanem a január a leghidegebb hónap, amikor a hőmérséklet akár a -25 °C-ot is elérheti.

Quviasruq Christmas! – Boldog karácsonyt! (inupiat nyelven)

3. Guatemala

A karácsonyi hagyományok sora december 7-én kezdődik a La Quema del Diablóval, ami magyarul az ördög elégetését jelenti. Ez még a spanyol gyarmati időszakból származik, amikor az emberek lámpásokat tettek a ház homlokzatára, és ebből alakult ki a ma ismert szokás: máglyát gyújtanak, ahol kis ördögfigurákat gyújtanak meg, mert december 8-a a Szeplőtelen Fogantatás napja, a katolikusok számára ünnep, ezért a „a rossz dolgok elűzésénenk” módja az új évre. Az ördöggel együtt gyakran még szemetet és különböző papírokat is a tűzbe dobtak, mert úgy gondolták, hogy az ördög a régi és nem kívánt tárgyakkal egy helyen leselkedhet. Valamint ezek elégetése tisztító hatásúként van számontartva. Az elmúlt pár évben erős mozgalom indult ez ellen a hagyomány ellen: az erős légszennyezés és a különböző sérülések miatt, mert sokszor még tűzijátékot is dobnak a tűzbe.

Szintén egy spanyol hagyomány a betlehemek (Nacimiento) építése, bár ma már számos guatemalai vonást is tartalmaznak, mint például színes fűrészport.

December 16-24. között tartják az úgynevezett Las Posadast, amely különösen a latin-amerikai országokban jellemző: minden este énekelve, egy felvonulás keretein belül viszik a lámpásokat magukkal. Mikor egy-egy családhoz becsöngetnek, egy daljáték formájában játsszák el a szállást kereső Mária és József történetét (részletet itt láthattok). A vendéglátók ilyenkor tipikus guatemalai fogásokkal is kedveskednek.

Karácsony este együtt ünnepel az egész család, és elfogyasztják az ünnepi menüt, (amiből nem hiányozhatnak az olyan kedvelt fogások, mint a tamale, a chuchitos vagy az ate de elote, hegyvidéki területeken pedig egy különleges puncs, a ponche de frutas is) majd megvárják az éjfélt, amikor is hatalmas tűzijátékok kezdődnek, ezzel is örülve a Kisjézus megszületésének. A gyerekek pedig nem sokkal éjfél után nyithatják ki az ajándékaikat.

Feliz Navidad! – Boldog karácsonyt! (spanyol nyelven)

források: 1, 2, 3, 4, 5, 6

Sipőcz Dóra, 12.C