Közép -és Dél-Amerika országai nem arról híresek, hogy van valami nevezetes ünnepi szokásuk. De tudtad, hogy létezik úgynevezett karácsonyi pofozkodás? Vagy van, ahol, a mi szemünkkel nézve fel van cserélve a karácsony és a szilveszter? És hol verik szét ilyenkor a pinátát? Nézzük meg, hogy a Föld másik oldalán miképpen telnek a karácsony napjai!
- Mexikó
Általában nagyobb közösségekbe tömörülve ünnepelnek, ez sokszor 6 – 8 családot jelent. Az, hogy szomszédos az USA-val, érezhető, de ez itt a legnagyobb vallási ünnepnek számít (december 24. nem, de 25. munkaszüneti nap). December 16-tól elkezdik az úgynevezett Posadast. Szinte naponta tartják, és Mária, illetve József betlehemi életét mutatják be énekelve. Mindig gyújtanak hozzá gyertyát is, és mindegyik más házban ér véget, mert a helybéliek beengedik a vendégeket. Ilyenkor az ő szemükben egyenlőek a szállást kereső Máriával és Józseffel. Ezen a napon állítják fel a Betlehemet (náluk Nacimientos), de a Kisjézust csak szenteste rakják bele, ezzel is szimbolizálva a születését. A pásztorok január 5-én kerülnek ide, és maga a Betlehem február 2-ig áll.
December 24-én a csal
ádok tizenegy órától éjfélig együtt imádkoznak, majd utána hivatalosan is megtörténik a Megváltó születése. Előtte Mexikó állam Tepotzotlán nevű városában megtartják az úgynevezett Pastorelast, ami Születésjátékot jelent: Jézus születése és a pásztorok Betlehembe vezető útja a legnépszerűbb. A műsor kb. fél órás. Ezen a napon verik szét bekötött szemmel a pinátát, ami egy általában csillag alakú, cukorral és csokival töltött papírfigura. December 25-én is együtt vannak még a családok, de ekkor már csak a szűkebb rokonsággal. Gyakran fordulnak elő nagyobb ebédek is. A menü a következőkből áll: fánk, tamalé és pulyka. Gyümölcspuncsot és forró csokoládét szoktak mellé inni. Utcai énekeseket is gyakran lehet látni, akik ilyenkor rúdra erősített csengőkkel és gyertyákkal énekelve vonulnak a templomig.
- Peru
A dél-amerikai országban december 24-én tartják az általában egynapos vásárukat, a Santuranticuyt. Különböző kézműves árucikkeket kínálnak, de nagy keletje szokott lenni a különböző vallási képeknek is. Annak ellenére, hogy tartják ezt a vásárt, ami tömegeket vonz évente, a szenteste nem munkaszüneti nap, csak 25-e, mert 26-a a közszféra és az alkalmazottak ünnepe.
Szenteste, általában 10 órától tűzijátékokat tartanak, a nők pedig ekkor fejezik be a karácsonyi menüt. Az ünnepi vacsorát (díját) általában ezek szokták alkotni: sült pulyka, sült malac, a tengerparton különböző halételek, az Andokban pachamanca (gyógynövényekben, fűszerekben pácolt hús). Éjfélkor mindig pirítós, panetón (olasz eredetű édes kenyér mazsolával és kandírozott gyümölccsel). Ajándékba gyakran retablót adnak, ami általában egy születésnapi pillanatkép szokott lenni, de ilyenkor különböző karácsonyi jelenetek elevenednek meg előttük 3D-ben. Külön össze szoktak gyűlni az úgynevezett chocholotadasért is. Ilyenkor együtt isznak forrócsokit, de ez annyira jelentős szokás, hogy az egyházak és a különböző segélyszervezetek is ezt ajánlják fel a rászorulóknak.
December 25-én az Andok falvaiban megtartják a Takanakuyt, azaz a nagy karácsonyi pofozkodást. Maga az esemény egy zenés-táncos italozás, amin részt vesz a falu apraja-nagyja. A lényege röviden a következő: ha valamilyen konfliktus akad valakik között az évben és nem tudják megbeszélni, akkor az egyik fél ennyit mond a másiknak: „Találkozunk karácsonykor.” Addig viszont, ha meg nem is beszélik, de nem állnak le verekedni egymással. Az érintettnek illik kiállnia, mert ha nem teszi, szégyenben marad az egész falu előtt. Ebből a szokásból a gyerekeket és a nőket sem szokták kirekeszteni. Mivel ilyenkor az egész falu ott van, ők alkotják a ringet. Mindig van egy bíró, akinek figyelnie kell a kevés szabály (tilos harapni, hajat húzni és a földön fekvő ellen támadni) betartására és arra, hogy ne nagyon fajuljon el a helyzet, de általában pár pofonban ki szokott merülni.
Navidadpi kusikuy! – Boldog karácsonyt! (kecsua nyelven)
- Kolumbia
Itt, az év ezen időszakában a mi szemünkkel nézve gyakorlatilag felcserélődtek az ünnepek: karácsonykor bulik vannak, nagyon zajosan töltik el, igazi karibi hangulat uralkodik. Ezzel ellentétben a szilveszterük csendes, szigorúan szűkebb családi körben vannak, még petárdázni sem szabad. Maga az ünnepi őrület a különböző dekorációk megjelenésével kezdődik a boltokban, Halloween után. Karácsonyfájuk az időjárási körülményeik miatt nincsen, de helyette pálmafákat díszítenek fel. Rengeteg fénnyel teszik szebbé ilyenkor a pálmafáikat, utcáikat és otthonaikat, mert szerintük a sok világítás a helyes út felé haladást jelenti. A karácsonyi ünnepkör hivatalosan december 7-én kezdődik meg a gyertyácskák napjával, mikor a családok mécseseket gyújtanak a házak előtt. Szenteste előtt kilenc nappal pedig elkezdik a novenát, vagyis a kilenc napon át tartó imádságsorozatukat.
December 24-én minden szórakozóhely nyitva van, és természetes, hogy vacsora után elmennek egyet bulizni, vagy éppen az egyik lokál tart valami partit. Az esti menü a következő: Buñuelo, ami egy sajtos, kör alakú, olajban sütött fánk. Ezt általában együtt adják a natillával, ami egy nádcukros, fahéjas tejkrém. Emellé általában forralt bort isznak, de a koktéljaik is kedveltek ebben az időszakban is.
Feliz Navidad! – Boldog karácsonyt! (spanyolul)
Sipőcz Dóra, 10.C
