Karácsonykor a vallásosabbak misére mennek, élvezzük, hogy együtt van a család… Na de tudtad, hogy van olyan, ahol a távolabb élő családtagok csak ilyenkor találkoznak? Vagy hogy vannak, akik akár háromórás misét állnak végig? Most három afrikai országba látogatunk el és ismerjük meg a szokásaikat!
- Nigéria
Az ország megosztott vallású, ennek ellenére munkaszüneti napnak szám
ítanak karácsony napjai (december 25. és 26.). A családtól távolabb, nagyobb városokban élők is hazautaznak az ünnepre. Karácsonyfát a nagyobb városokban, a köztereken állítanak, illetve csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak, ahogyan az adventi koszorút is. Helyette nagyon fontos számukra az, hogy boldogok legyenek és együtt legyen a család, így az ajándékaikat is megosztják egymással, amiket december 26-án bontanak ki. Ezek általában apróságok: ceruza, csokoládé, ruha, de van, ahol a karácsonyi vacsora
az ajándék. Ezt gyakran megosztják a hozzájuk betérő barátaikkal is. Az ajándékokat a Father Christmas (Télapó) hozza. Mindenki felajánl az egyháznak abból, amit ajándékba kapott. Saját maguk által megtermelt alapanyagokból készül az ünnepi menü: rizsből, burgonyából, zöldségekből, gyümölcsökből, különböző állatok húsából. Szoktak készíteni mellé még édes kekszet.
E ku odun, e hu iye’ dun! – Boldog karácsonyt! (joruba nyelven)
- Etiópia
A karácsonyt itt „Ganna” – nak hívják, és hivatalosan akkor tartják, amikor az ortodoxok: január 7-én, ami munkaszüneti nap náluk. Viszont idén ez vasárnapra esik, így az üzletek és a vállalkozások dönthetnek úgy, hogy a vasárnapi nyitva tartást követik. Ezen a napon már hajnalban misére mennek, ami akár három órán át is eltarthat, majd este is elmennek még egyszer templomba. Sziklatemplomokban, vagy a mai modern megfelelőikben zajlik az istentisztelet. Belül három koncentrikus kör van, különválasztva a nőket, lányokat és a férfiakat, illetve a kórus is itt énekel. A misén végig állnak. Fel szokták szórni a házak, illetve a templomok padlóját fűvel, illetve tojá
st fogyasztanak. Ez a megújulást és a feltámadást szimbolizálja. A tojás mellé még egy lepénykenyérfélét (injerát) fogyasztanak, amit ekkor tányérként és evőeszközként is használnak, hiszen erre merik rá az úgynevezett „doro wat” – ot, ami egy fűszeres, csípős, etióp-eritreai csirkepörkölt. Emellé még kovászos kenyér, illetve különböző zöldségek szoktak az asztalra kerülni. A nagyobb városokban itt is megjelenik az európai vonal: műhó, csillogó boák, karácsonyi képeslapok, de a falvakban nem jellemző.
Christmas-ka wanaagsan! – Boldog karácsonyt! (szomáli nyelven)
- Kenya
A családtól messzebb élők, ha megtehetik, akkor hazautaznak az ünnepre, mert fontos számukra, hogy együtt legyen a család ebben a három napban (december 24., 25., 26.) Itt az év ezen időszakában nagyon meleg van, így a karácsonyi vacsorára a szabadban készülnek, és az ételeket nyílt tűzön sütik meg. Ilyenkor jellegzetes étel szokott lenni az úgynevezett „nyama choma”: ez készülhet csirkéből, marhából vagy kecskéből. Roston megsütik és pürésített, szeletelt zöldségekkel tálalják. Ezután gyakorlatilag egy karneválszerűségbe csap át az egész: a férfiak és a nők különválnak, nagyobb városokban szól az utcákon, parkokban, tereken a zene, de akik nem városban élnek, ők a tüzet szokták körültáncolni, mert a
kenyai kultúrának fontos eleme a tánc. Szerves részét szokta képezni az esküvőknek, keresztelőknek is. Fel szokták díszíteni az otthonaikat, templomaikat, de nem a nálunk jól megszokott piros-arany-ezüst kombinációval, hanem bármilyen színhez szívesen nyúlnak: szalagokat, léggömböket aggatnak fel, zöld növényeket helyeznek el dekorációként. Itt egy kicsit nagyobb hangsúly van az ajándékozáson a többi afrikai országhoz képest: a tevével járó Mikulás hozza az ajándékokat, amiket december 25-én bontanak ki.
Kuwa na Krismasi njema! – Boldog karácsonyt! (szuahéli nyelven)
Sipőcz Dóra, 10.C
források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
