Öveket bekapcsolni, mert idén karácsonykor is útra kelünk! Szokásunkhoz híven, első úticélunk Afrika országai lesznek, három igazi különlegességgel: Ugandával, Zambiával és Beninnel. Ismerjük meg az ő hagyományaikat az év egyik legjelentősebb ünnepén!
I. Uganda 
A Sekukkulu-t (karácsonyt) ők is hozzánk hasonlóan december 25-én ünneplik. Az egyik legjelentősebb ünnepnek számít a kelet-afrikai országban, valószínűleg a hosszú brit fennhatóságnak köszönhetően. Ilyenkor sok városban a helyi hatóságok gondoskodnak arról, hogy a keresztény közösségek énekeljenek, és a karácsonyfa állításáról is. Az ünnepségek 24-én este kezdődnek, először a templomban, majd a családoknál a gyerekek segítségével feldíszítik az otthonaikat, illetve elkészítik a másnapi menüt: ezt gyakran főtt ételek alkotják: például csirke luwombo, matooke (párolt zöld banán), rizs és édesburgonya. A családok erre hónapokat spórolnak, és természetesen csak a mise után (25-én is mennek templomba) fogyasztják el. 
Ilyenkor még a kevésbé vallásosak is elmennek istentiszteletre, a nők pedig gyakran hagyományos viseletben jelennek meg. Az adakozás szelleme is nagyon erős: az ajándékokat, ételeket szeretik megosztani a szerényebb körülmények között élő családokkal. A gyermekek általában szoktak ruhákat kapni, a felnőttek körében inkább már az összetartozás szelleme kerül előtérbe: vannak, akik csak ilyenkor látogatnak haza a családjukhoz.
Sekukkulu Ennugi! – Boldog karácsonyt!
II. Zambia 
A dél-afrikai országban is jelentős az ünnep: a vallási hiedelmek és a modern tradíciók keverékének is mondhatjuk. Itt is a brit gyarmati múltnak köszönhetően maradt meg valószínűleg a tudatban az ünnep szelleme. A családok és vállalkozások már előre beszerzik a karácsonyfát és dekorálják az utcákat, otthonaikat színes díszekkel és fényekkel. Az egyik legjelentősebb előkészület az úgynevezett kudya kwenyu, amit mindig karácsony napján osztanak meg egymással, a másik fontos tevékenység pedig az ételek elkészítése: a nshima és a chikanda. Előbbi kukoricadarából, utóbbi pedig őrölt dióból készül. A nshimát pörkölttel és zöldségekkel szokták tálalni, és a menü nem lehet teljes egy pohár mosi nélkül: ez egy tipikusan zambiai sör, ami malátakivonatból, kukoricacukorból, komlóból, élesztőből és vízből készül.
Az ünnep előtt néhány nappal szeretnek énekelni az utcákon jótékonysági célból. Szenteste a családok összegyűlnek, és elmennek az istentiszteletre (ők Mosa de Gallo-nak hívják). Ilyenkor náluk is szokott betlehemes játék lenni a szentmise részeként. Ekkor arra kérik mindig a gyermekeket, hogy a templomba vigyenek magukkal ajándékokat azoknak, akik kórházban vannak vagy nem kapnak ajándékot. A mise után rendszerint különválnak a családok: a felnőttek együtt töltik az estét, énekelnek és táncolnak a hagyományos énekeikre, míg a gyermekek is együtt vannak. Új szokásként itt is megjelentek a karácsonyi vásárok, illetve az úgynevezett „Christmas carneval”-ok, vagyis karácsonyi karneválok. Itt rendszerint szól a zene, és vannak különféle játékok, úgyhogy ez inkább a szórakozni vágyókat várja. Természetesen itt is köthetők különféle babonák az ünnephez: úgy tartják, ha egy gyermek sír vagy egy madár berepül a házba karácsony napján, akkor a családnak szerencséje lesz.
Mafuno abwino a Khisimisi! – Boldog karácsonyt! (nyanja nyelven)
III. Benin 
Beninben (melyet korábban Dahomey néven ismertek) többféle vallás keveredik, melynek szokásai egybeeshetnek a karácsonnyal. lyenek például a vudu vallás ünnepei. A vudu nagyon régi hit az országban, mely a fon néptől származik, és a náluk megrekedt fajtája a vodun. Még a királyság idején vallási ünnepkor mindig voltak emberáldozatok. Ezt a szélsőséges vallási szokást szerencsére mára már elhagyták, de akkor a kultúrájuknak kitörölhetetlen részét képezte. A vodun vallási események is egybeeshetnek a karácsonnyal, de ez nem szokta a helyiek kedvét szegni, így csak még vidámabbnak találják az évnek ezen szakaszát. Nem sokkal karácsony után ugyanis a vudu vallás ünnepe következik: január 10-e, ami nagy jelentőséggel bír nemcsak a Beninben, hanem a környező országokban élő vudu-hívők számára is. 
Karácsonykor a családok összegyűlnek és együtt fogyasztják el az ünnepi menüt: kukoricából készült tésztát szoktak tálalni mogyoró vagy paradicsom alapú mártással. Mellé szokott még kerülni pálma- vagy mogyoróolajban főzött hús: csirke, marha és sertés szokott lenni általában. Még kerülhet az asztalra az úgynevezett Dahomey halpörkölt: ez lisztben forgatott és aranybarnára sütött, alacsony zsírtartalmú halfiléből készül, melyet főtt hagymával, paradicsommal és rizzsel együtt tálalnak. A francia gyarmati uralomnak is köszönhető a változatosság az ünnepi ételekben, ahogy a zenében is: a kultikus zenék (például a zinli vagy a toba) is sokat hozzáadnak az ünnep szelleméhez. Ezek a dallamok a vudu táncok ritmusai alapján is íródtak.
È kú ọdún Kérésìmesì! – Boldog karácsonyt! (joruba nyelven)
Sipőcz Dóra, 11.C
