Idén is megemlékezünk az 1956-os forradalom hősi áldozatiról és mindazokról, akik mindent kockára téve részt vettek a mozgalomban és a tüntetéseken egy jobb jövő és a változás reményében. A szegedi egyetemről kiinduló mozgalom és a MEFESZ munkája volt az, ami elindította Budapesten az október 23-ai tüntetést, ami elhozta a szabadság reményét a fiatalok, az akkor velünk egykorúak szívébe is. Ebben a cikkben egy olyan filmet és egy olyan könyvet mutatok be, amikkel sikerülhet a mai generációnak is jobban sajátjának éreznie ’56 szellemiségét és a forradalmat.
A néma forradalom
Sokan szeretjük a történelmi filmeket, így ha érdekel 1956 és szívesen kitekintenél az akkori más kommunista diktatúrák országaira is, hogy ott hogyan reagáltak a magyar forradalomra és hogyan fejezték ki szolidaritásukat, akkor mindenképpen érdemes lehet megnézni a 2018-ban a Berlini Filmfesztiválon debütált német filmet, A néma forradalmat.
Az alkotás középpontjában egy NDK-beli, érettségi előtt álló osztály áll, akik szimpatizálnak a magyarországi 56-os forradalommal, mert az osztályból két diák Nyugat-Németországba (az akkori NSZK-ba) szökött, ahol a független sajtóból értesültek a magyarországi eseményekről, az információt pedig ezúttal nem árnyékolta be a kommunista propaganda. Hazatértük után szolidaritásukat az egyik tanóra előtt kétperces néma csenddel fejezik ki. Ezt az apró momentumot gondosan megtervezik, az az ürügyük, hogy a kelet-német tudósításokból úgy értesültek, hogy Puskás Ferenc, a világhírű magyar futballjátékos a harcokban életét vesztette, így neki szól a megemlékezés. Pedig valójában a magyar forradalom áldozatainak szólt ez a gesztus. A német tinédzserek ezzel a szimbolikus csenddel álltak a forradalom ügye mellé.
Azonban ez a kétperces csend események viharát indítja el, az iskola vezetősége és a rendőrség ebben a tettben rendszerellenes, ellenforradalmár indíttatást lát. A helyzet odáig fajul, hogy maga az oktatásügyi miniszter jön el az iskolába, hogy a diákok kihallgatását elrendelje.
A kamasz diákok pedig küzdenek az igazságukért. Szembe kell fordulniuk az igazgatóval, a családjukkal, az oktatásügyi miniszterrel, és végső soron a kommunista rendszerrel. A végsőkig kiállnak egymásért, támogatást nyújtanak a másiknak, amikor a legnagyobb szükség van az összefogásra.
Fantasztikus film a szolidaritásról, a közösség erejéről és a bátorságról. Sokan nem tudják, hogy igaz történeten alapul, az egykori diákok közül 2020-ban Karsten Köhler Magyarországra látogatott és filmvetítéseken vett részt, ahol fiatalokkal beszélgetett a filmről, az alapjául szolgáló történetről és az alkotás mondanivalójáról: hogy mennyire fontos az összefogás, és hogy egyetlen tett, egyetlen forradalom mekkora hullámokat generálhat nemzetközi szinten is, és hogy külföldön egy másik ország szabadsága mellé állhatnak.
Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben
Egy mai iskolában veszi kezdetét a történet, ahol az udvaron álló platánfában egy ajtó rejtőzik, ami a múltba nyílik. Négy gyerek, Lóri, Réka, Hanna és Sanyi pedig egy rejtély nyomába ered a múltba: meg akarják keresni Lóri dédapját az 1956-os forradalmi tömegben, mert tudják, hogy részt vett a tüntetéseken.
Azonban ahogy átkelnek az ajtón, egy teljesen más világ fogadja őket: lövöldözések, utcai harcok, sebesültek és halottak. A tömegben velük egykorú fiatal diákokkal is találkoznak.
Hogyan dolgozza fel négy kamasz az 56-os forradalom megrázó valóságát? Hogyan fogják fel a szabadság fogalmát akkor, amikor szembesülnek az azért folyó küzdelemmel?
Mit tehetnek a felkelőkért? Mi történt Lóri dédapjával?
Az írónő érdekesen, átgondoltan göngyölíti fel a történet szálait, a kamaszok számára is befogadhatóan, érthetően ír egy valóságos mesét és elevenít fel egy mesével finoman átszőtt valóságot.
Az 56-os forradalommal kapcsolatban kevés olyan anyag van, ami a tinédzserekhez is közelebb tudja hozni a témát és érthetően ábrázolja az eseményeket, számukra befogadható módon. Remélem, hogy A néma forradalom és a Kórház az osztályteremben segít közelebb hozni a mi korosztályunkhoz is az akkori eseményeket és a forradalom mondanivalóját.
Simon Borbála 11.C
