Biztonság az iparban – interjú Modrián-Viola Nellivel – továbbtanulás X.

Mindannyian láttunk már veszélyes árukat szállító járműveket, legyen az vonat, vagy éppen kamion. Ezekre jogszabályok is vonatkoznak. De ezek betartására ki figyel? Modrián-Viola Nelli iparbiztonsági felügyelő mesélt a szakmájáról.

– Mivel foglalkozol pontosan?

– Iparbiztonsági felügyelő vagyok a Soproni Katasztrófavédelmi Kirendeltségen, ez a pontos megnevezése ennek a szakmának. Veszélyesáru-szállítással (közúti, vasúti, légi, vízi) és veszélyes üzemek ellenőrzésével foglalkozom, illetve létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmével. Tulajdonképpen minden olyan területet érint ez, ahol veszélyes árukat forgalmaznak vagy felhasználnak.- számolt be röviden a munkájáról Nelli.

Nelli a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, illetve az ELTE – n tanult, de arra, hogy érdekli ez a terület, az ELTE – n töltött évei alatt jött rá:

„Miközben az ELTE – re, angol szakra jártam, idegenvezetőként dolgoztam a Sziklakórházban, aminek van egy bunker része, és ott nagyon megtetszett a polgári védelem és a katasztrófavédelem. Utána kezdtem el az akkori nevén Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet, ami, mire végeztem, Nemzet Közszolgálati Egyetem lett. Itt védelmi igazgatást tanultam, bár ma már az egyetemen is lehet kifejezetten ebben a szakirányban továbbtanulni.”

Gimnáziumban két irányt emelt ki Nelli, amire érdemes lehet odafigyelni:

„Elsősorban a kémia kapcsolódik ide leginkább, az nagy könnyebbség itt, ha valaki jártas az anyagok tulajdonságait illetően, reakciókkal stb. Én már itt dolgoztam a Katasztrófavédelemnél a hatósági osztályon, amikor elvégeztem a továbbképzéseket, amelyek ehhez a szakterülethez szükségesek. A másik, ami még ehhez a munkakörhöz kapcsolódhat. az a nyelvtudás. Azért fontos, mert általában, mikor veszélyesáru-szállítást ellenőrzünk, az a határon történik, külföldi ügyfelekkel és kamionosokkal gyakran kell kommunikálni. Angollal és némettel nem nagyon lehet mellélőni, bár van olyan eset, amikor az illető csak a saját nyelvén beszél. Ilyenkor is meg lehet magunkat értetni, csak kicsit nehezebb. Az se árt, ha valakit érdekel a jog és a jogszabályok, hiszen nap mint nap azokat alkalmazva dolgozunk.”

– Mit tartasz a legfontosabbnak a munkádban?

– Ezekkel az ellenőrzésekkel és a munkánkkal arra törekszünk, hogy biztonságban legyenek az emberek és a környezet egyaránt. Az ellenőrzéseknek az a célja, hogy megelőzzük a veszélyes áruk szállításából, felhasználásából történő katasztrófákat vagy baleseteket. Arra próbálunk figyelni, hogy az emberek ezeket az árukat megfelelően szállítsák, kezeljék, hogy ne okozzanak kárt se a természetben, sem pedig az emberek biztonságában. –magyarázta kedvesen Nelli. – Ha hiányosságot vagy szabálytalanságot tapasztalunk, intézkedünk annak érdekében, hogy mihamarabb kijavítsák azokat!

Nelli arra vonatkozóan, hogy milyen képességek szükségesek ehhez a munkához, több adottságot is kiemelt:

„Ami talán a két legfontosabb, hogy szeressen folyton tanulni és fejlődni, aki ezzel a szakterülettel szeretne foglalkozni. A szabályok, sőt a technológiák, anyagok folyamatosan változnak, így mindig meg kell tanulni közülük az újat. Illetve ami még előny lehet, az a rugalmasság, a jó és gyors problémamegoldó készség, és a csapatban való munka.”

– Mennyire szükséges improvizálni? Vagy van egy bevett séma, ami alapján haladtok?

– Van sémánk, ami alapján haladnunk kell. Megvan, hogy hogyan kell egy ellenőrzésnek zajlania, de ettől függetlenül mindig lehet olyan váratlan helyzet, amihez viszont alkalmazkodnunk kell. Előállhat olyan szituáció, amikor improvizálnunk is kell, hiszen fontos, hogy minél hamarabb elhárítsuk vagy megoldjuk az adott problémát. Előfordul, hogy gyorsan kell döntéseket meghozni.

A következő kérdésem arra vonatkozott, hogy a cégeknél mennyire avatkoznak bele a különböző gyakorlatokba:

„Rendszeresen járunk vállalkozásokhoz, létesítménykehez ellenőrizni a gyakorlataikat. Ilyenkor leginkább arra próbálnak felkészülni az emberek, hogy veszélyhelyzetben mi várható. Ebben nyújtunk segítséget, illetve ellenőrizzük, hogy jól hajtják-e végre a feladatokat, és javaslunk módosításokat, amennyiben ez szükséges. Fontos, hogy egy cégnél, ahol veszélyes anyagokkal foglalkoznak, az alkalmazottak tisztában legyenek azzal, hogy milyen kockázatoknak vannak kitéve, és mit kell tenniük, ha káresemény következik be.”

– Más szervekkel, például a mentősökkel, rendőrséggel, mennyire kell vagy szükséges együtt dolgoznotok?

– Gyakran vannak közös ellenőrzéseink a rendőrséggel, de más hatóságokkal is szoktunk közösen dolgozni, együttműködni (pl. NAV, Környezetvédelmi Hatóság).

Nelli ezelőtt a munkája előtt logisztikai területen dolgozott:

„A legnagyobb különbség más munkahelyekhez képest talán az, hogy egy rendvédelmi szervnél sokszor másképpen működnek a dolgok, mint egy bármilyen másik gazdasági szervezetnél. Például másként működik az irányítás, a feladat, parancs végrehajtása is. Persze az egyenruha viseléshez is hozzá kell szokni. Szerintem bármilyen tapasztalatot jól lehet itt kamatoztatni, mert ami igazán fontos, az az időmenedzsment, szervezőkészség még, és az, hogy a különböző folyamatokat jól átlásd, plusz számítógépes ismeretek, de az már úgyis majdnem mindenhova kell.”

– Mennyire összeegyeztethető a munkaköröd a magánéleteddel? Mennyire vannak telítve a hétvégék?

– Előfordul, hogy hétvégén van valamilyen munka, részt kell venni egy gyakorlaton például, de ez előre tervezhető általában. Olyan is előfordulhat, hogy be kell jönni munka után, hogyha például egy nagy káresemény történt, vagy előfordulhat, hogy tovább kell maradni egy-egy elhúzódó ellenőrzés miatt, de ezek nem gyakoriak egyáltalán. Nagyrészt kiszámítható és előre tervezhető a munkarend. Home office sajnos nincsen, tehát bent kell lenni az irodában, vagy ellenőrzés esetén külső helyszínen a munkaidőben. Családi segítséggel, de gyerekek mellett is megoldható a munkába járás. – tudtam meg Nellitől.

– Utolsó kérdésem: kinek tudnád ajánlani ezt a munkakört?

– Olyannak tudnám ajánlani, akit érdekelnek a rendvédelmi szervek, az iparbiztonság, veszélyes anyagok, technológiák. Aki olyan munkát keres, ahol nem egész nap az irodában, gép előtt kell ülni, mert elég gyakran megyünk ki a négy fal közül. Például olyan gyárakba, üzemekbe jutunk el, ahova amúgy nem mehetne be az, aki egyébként nem ott dolgozik. Ebből kifolyólag sok olyan érdekes létesítményt, technológiát, rendszert lehet látni, amiket amúgy nem nézhetnél meg. – zárta szavait Nelli.

Sipőcz Dóra, 10.C