Biciklis tábor 2021. 07. 01 – 07.

Cserhát-Börzsöny-Dunakanyar

Élménybeszámoló

Izgatott várakozás övezte a programot. A felkészülést kisebb, Sopron körüli túrákkal oldottuk meg. Már ezeken az eseményeken is sokan vettek részt a jelentkezők közül, amely megmutatta, hogy a tábor nagy népszerűségnek örvend a diákok körében. Megismerkedhettünk a kísérőinkkel, Radics Viktória tanárnővel és a férjével, felkészülhettünk arra, hogy hosszú és nehéz útnak vágunk neki, de ami a legfontosabb, összebarátkozhattunk egymással is.

1. nap: Utazás, Somoskőújfalu (13km)

Végre elérkezett az indulás napja, nevezetesen 2021.07.01. Hosszú, két átszállást is magába foglaló utunk végén megérkeztünk egy varázslatos hangulatú, nyugodt kis faluba, Somoskőújfaluba. A szállás elfoglalása után megkaptuk a kulacsokat és pólókat, valamint átpakolhattunk a szervezőktől kapott biciklis táskákba, aztán némi várakozás után a bicikliket is megnézhettük, felszerelhettük, kipróbálhattuk. Legnagyobb örömünkre már aznap biciklizhettünk egyet a falu környékén. Az új biciklik okozta nehézségek miatt lassan, de feljutottunk a közeli várromhoz, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a tájra. Közben megtanultuk a fontos szabályokat, és hogy hogyan figyelmeztessük egymást a gödrökre, kocsikra. Azt hiszem, már itt éreztük, hogy a hangunk el fog menni a tábor végére. A romtól hamar le kellett jönnünk, mivel már gurultunk is a szálláshoz, hogy megtöltsük bendőnket az ínycsiklandó vacsoránkkal. Az éjszakát a somoskőújfalui Hazatérés házában töltöttük.

2. nap: Somoskőújfalu – Ipolytarnóc (35km)

Másnap reggel elkészültünk, reggeliztünk, megkaptuk az úticsomagjainkat, és már indultunk is. A nap folyamán gyönyörű vidéken járunk. Egy kicsivel több, mint 35km-t tettünk meg, amely a túra egyik legkisebb távja volt. Úticélunk elérése után letettük holminkat, és megnéztük a méltán híres ipolytarnóci ősmaradványokat, amelyeket csak sok szúnyogcsípés árán sikerült megcsodálnunk, tekintve, hogy a közeli erdőben lapultak. Még egy 4D-s vetítésen is részt vehettünk, és a parkban lévő szobrokkal is fotózkodhattunk, mielőtt megvacsoráztunk. Az este jó hangulatban telt, mindenki kártyázott, nevetett. Sokáig fent voltunk aznap.

3. nap: Ipolytarnóc – Felsőtold (45km)

A harmadik egy igazán nehéz nap volt. A nap fő látványossága Hollókő történelmi falu volt, de előtte megálltunk megcsodálni a Palóc-grandkanyonként emlegetett természeti csodát. Uticélunk megtekintéséhez fel kellett tekernünk egy hosszú, meredek dombon. Már utunk szinte legvégén, fáradtan értünk az emelkedőhöz, de összességében mindenkinek megérte. A látvány, ami elénk tárult, felfoghatatlanul gyönyörű volt. Megismerkedhettünk a híres falu történelmével, múzeummá alakulásával, és még egy rövid idegenvezetésen is részt vettünk. Ezek után magunk is körbenézhettünk, élvezhettük a falu látványosságait, elnyalhattunk egy hűsítő, kiérdemelt fagylaltot. Nagyon drágán. Miután mindenki kinézelődte magát, legurultunk a szállásunkhoz, egy tágas és gyönyörű felsőtoldi udvarba. Este nagyokat beszélgettünk, kártyáztunk, csocsóztunk, nagyon jól éreztük magunkat. Itt is éjszakába nyúlóan szórakoztunk, alig akartunk pihenni menni. Végül a fáradtság győzött, és elnyomott minket az álom.

4. nap: Felsőtold–Bánk (44 km)

Mielőtt nekivágtunk volna a nap legdurvább emelkedőjének, megálltunk egyet fagyizni az útba eső kocsmában. Az első emelkedőt túlélve szusszantunk egyet, majd egy rövid gurulás után kellemes erdei környezetben tettük meg a három kilométer hosszúságú, egyre emelkedő utat. Az út során több nehézség is gördült elénk, de mindet sikeresen leküzdve kora délután megérkeztünk Bánkra, ahol a kempingben lévő faházak elfoglalása után már mehettünk is fürdeni. A tó túlsó felén szépen kiépített strand fogadott minket. Fürdőzésünket megszakítva, az előző napokhoz hasonlóan, kora este elmentünk vacsorázni a közeli étterembe, aztán újra kártyázással zártuk a napot.

5. nap: Bánk–Verőce (38 km)

Első megállóhelyünk Nógrád volt, ahol az ebédünknek szolgáló szendvicsek elfogyasztása után felmásztunk a régen oly büszke vár romjaihoz. Fentről gyönyörű panoráma nyílt a környékre. Miután mindenki kellőképpen kinézelődte magát, folytattuk utunkat, és a királyréti kilátóig meg se álltunk. A bicikliket letéve gyalog közelítettük meg a kilátót. Ahogy felértünk, ameddig a szem ellátott, mindenhol a Börzsöny dombjai tárultak elénk élénk nyári színükkel. Napunkat egy előre nem jelzett aszfalt nélküli erdei úttal zártuk, amiről még a túravezetőnk se tudott. Néhány esés és csúszás után már meg is érkeztünk napunk végállomására. A Csattogó-völgyben az üdülőházak mellett nagy örömünkre medence és sportpálya is volt a szálláson.

6. nap: Verőce–Esztergom (45 km)

Utolsó napunk laza levezetés volt az egész héthez képest. Terveinken a vírus kicsit változtatott, ezért Szobnál nem léptük át a határt, hanem kompra szállva átkeltünk a Dunán. A várost a főút felől közelítettük meg kora délután. Megérkezésünk után lecuccoltunk a biciklikről és bepakoltunk a konténerházakba. A délutáni program fürdés és kártyázás volt, vacsora után pedig együtt besétáltunk a belvárosba, kaptunk két órát, hogy csoportokban szétszéledve felfedezhessük a várost. Ez volt a legjobb este.

+1 nap

Reggeli után újra besétáltunk a városba, ám ezúttal közösen néztük meg az egész bazilikát, aztán fagyiztunk egyet, majd a kempingbe visszaérve összecsomagoltunk, és elindultunk a vonathoz.

Felejthetetlen hét nap volt, amit azóta is sokszor emlegetünk, és alig várjuk a nyarat, hogy megint mehessünk, ha lehetséges.