Mentális problémák. Szorongás, evészavar, depresszió… öngyilkosság.
Nem titok, hogy a 2020-es Covid óta ezeknek az aránya rohamosan növekedett, és véleményem szerintem ezekre a problémákra és a megoldásukra egyaránt több hangsúlyt kellene fektetnünk. A járványnak nem csak a fizikális tüneteit kellene kezelnünk, hanem a maga után hagyott lelki és mentális károkat is.
Nem sokkal az után, hogy bezártak a boltok, iskolák, szórakozóhelyek és az emberek ezzel együtt elszigetelődtek a legtöbb szociális kapcsolattól, a gyerekek és fiatal felnőttek körében ez még inkább rosszabb következményeket hozott magával.
Kiváló példa erre, hogy a 2021-es évben a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia sürgősségi osztályán kezelt fiatalok száma 40%-kal nőtt a 2019-hez képest. Szakemberek szerint a depressziós tünetű, illetve hangulatzavarral küszködő gyermekek száma egyre nő. Továbbá az eset súlyosságát csak fokozta az országunkban is tapasztalható bizonytalanság és az egészségügyben fellépő problémák (pl.: szakemberhiány).
A fiatalok személyes kapcsolatait lassan, de biztosan felváltották az online barátok, és az egymás iránti érdeklődés is elveszni látszott.
Egy üvegfalat emeltünk magunk köré, amiről egyre hangoztattuk, hogy biztonságos, és megóv bennünket, míg aztán az általa nyújtott óriási védelem volt ami rossz hatásokat gyakorolt ránk, és akármennyire dörömböltünk rajta a kijutásért, nem az üveg, hanem mi törtünk meg.
Előbb kellett volna észrevennünk a problémákat, és biztosítani az erre való megoldási lehetőségeket, azonban ezek közül egyik sem történt meg, és ez nagy hiba volt.
Az önbántalmazó és öngyilkos fiatalok száma fokozódik, és az online oktatás alatt a tinédzserek szorgalma és motivációja is erősen csökkent. Azonban nem csak a mi országunkat rázták meg a járvány utáni következmények, hanem hasonlóképpen volt még Lengyelországban, Ausztriában és Horvátországban is.
Mindezek mellett az sem segít, hogy az iskolába járó gyerekek nem kissé vannak leterhelve. Az általános iskolás gyerekek átlagosan 40-42 órát míg a 10. osztályos tanulóknak már több mint 50 órányi tanuláshoz köthető tevékenysége van.
De hogyan tudunk javítani ezeken a problémákon?
Manapság több lehetőség is van, amik képesek javítani a helyzetet. Mindenkinek a figyelmébe ajánlom a Kék Vonalat, ami egy segélyvonal, itt többet megtudhatunk a mentális, lelki gondokról. Valamint ott vannak még az iskolai önképzőkörök, vagy ha már rosszabb a helyzet, kérhetünk segítséget az iskolapszichológustól/pszichológustól. Lényegében mindegy, hogy kihez fordulunk, tanárhoz, barátokhoz, felnőttekhez stb., amíg fordulunk valakihez. Nem szégyen segítséget kérni, sőt az a lehető legjobb dolog, amit tehetünk ilyenkor.
Ne feledd, hogy soha nem vagy egyedül!
Molnár Mendi 9.c