Akasztják a hóhért – Interjú Sipőcz Dórával

Felébresztjük régi-új sorozatunkat, az Akasztják a hóhért interjúkat! A sorozatban a SzIGma újságírói egymással készítenek interjúkat, így jobban megismerhetitek őket. Újságíróinkkal többféle témát is érintünk: az iskolán át a hobbikig mindenről szó esik majd.

Az általános iskoládban volt iskolaújság?

Egy ideg volt, igen, azonban nem olyan nagyszabású. Mivel ekkor még csak alsós voltam, nem voltam szerkesztője.

Mikor és milyen indíttatásból csatlakoztál a SZIGma csapatához?

Kilencedik elején, októberben. Mindenáron akartam magamnak valamilyen elfoglaltságot. Általánosban levelezős töri versenyeket csináltam, amikhez szinte ugyanez kellett, tehát hogy pötyögök, keresek, stb. Kasoly Rékánál az akkori főszerkesztőnél érdeklődtem erről, majd berakott a csoportba, és igazából így kerültem be.

Melyek a kedvenc cikktípusaid, amelyeket eddig írtál?

Nincs kedvencem, én mindig csak olyat írok, ami érdekel és élvezem. Mindegy, hogy ez egy beszámoló, egy interjú vagy bármi más, én mindegyiket szeretem.

Iskolás éveid után tervezed valamilyen formában az újságírást folytatni?

Megfordult a fejemben, de először a faktválasztást szeretném konkretizálni.

Ha választanod kellene az eddigi cikkeid közül, melyiket mondanád annak, ami a legjobban sikerült?

Nagyon sok cikkem van már tavalyról meg idénről is, ezért nem igazán tudok csak egyet mondani, de idénről talán az olimpiai selejtezős cikkemet mondanám, hisz azon ott voltam, ezért nagyon jól le tudtam írni. Emellett a karácsonyi sorozatomat mondanám még, ami nagyon jól sikerült idén is, meg tavaly is.

Milyen okból választottad a SZIG-et középiskoládnak?

Általánosban egész felső tagozaton azt hajtogattam, hogy én nagyon szeretnék széchenyis lenni, és már az öcsém is ide, a 9.C-be jár. Emellett nekem nagyon tetszett mindig is valamiért a Széchenyi, de ebből így konkrét okot nem tudnék kiemelni. Viszont, annyira mondtam mindig, hogy SZIG-es szeretnék lenni, mégsem jöttem el 6. után, de az okát nem igazán tudom. Most így visszanézve nagyon örülök, hogy a SZIG-et választottam.

Milyen ágon kívánsz továbbtanulni?

Egyértelműen humán, azon belül is mindenképpen szeretnék az emberek irányába fordulni. Nem tudnám magamat elképzelni, hogy leülök egy irodába a gép elé, és robotoljak egész nap. Mindenképpen valami közösségi dolgot szeretnék tanulni. Ezzel nem feltétlen tanárra gondok, maximum tanító, de ahhoz nem biztos, hogy lenne elég türelmem. Mindenképpen valami mozgásos munkát szeretnék, hisz ennyi energiával nem bírnám ki egész nap egy irodában.

Milyen faktokat fogsz választani eddigi elképzelésed szerint?

Humán tantárgyakat, mindenképpen töri, és valószínűleg angol. Amit nem mondanék úgy humán tantárgynak, az a tesi, amit még szívesen felvennék faktként.

Mit gondolsz a külföldön való továbbtanulásról?

Hát sajnos ez valószínűleg csak egy álom marad örökké (nevet). Vicces, mert egyszer megfordult a fejemben, mert keresztanyukám Franciaországban lakik, és egyszer poénból felajánlotta, hogy kezdjem ott a középiskolát. Nyilván ez semmi francia nyelvtudással elég nehéz lenne, ezért is utasítottam ezt el, és szerintem ezt ő se gondolta komolyan. Egyértelműen Magyarországon szeretnék továbbtanulni, mert nem érzem azt, hogy eléggé jó lennék az adott nyelvekből.

Eddigi gimnazista éveidből mit emelnél ki leginkább?

Ilyen apróságokra gondolok most, hogy például nevetünk valamin az osztállyal szünetben, vagy például mikor csak történeteket mesélünk egymásnak. Amit még nagyon kiemelnék, az, amikor a kórus énekel, bármilyen eseményen. Nem vagyok nagyon muzikális, de például a karácsonyi előadások csodásak szoktak lenni. Ezek mellett nyilván a diáknap, a diákbál, a koszorúcska is nagyon jó emlékek számomra. Szóval így összességében a közösség, amit nagyon meg tudtam szeretni ebben az iskolában.

Mik a kedvenc szabadidős tevékenységeid?

Abban a kevéske kis szabadidőmben, amim van, nagyon szeretek olvasni, valamint zenét szoktam még hallgatni néhanapján. Ezek mellett még néha a családdal összehozunk kis programokat, amiket szintén nagyon kedvelek.

Mi a kedvenc műfajod könyvekben?

Újabban ráfüggtem a történelmi romantikus könyvekre. Ezekben igazából az a lényeg, hogy van egy történelmi korszak, és azon belül van egy kisebb romantikus szál, de ez nem túlságosan jelentős ezekben a könyvekben. Valamint Leiner Laura könyveit is szeretem, leginkább a humoruk miatt. Régebben és még most is imádom a Harry Potter sorozatot, ez örök, sose fogom megunni.

Milyen zenéket hallgatsz szívesen?

Ez nálam nagyon hangulatfüggő, például van olyan zene, amit csak meccsek előtt szeretek hallgatni, de van olyan is, amit pont hogy nem szeretek ezekben a helyzetekben.

Mit sportolsz és miért szereted?

Kosárlabdázok. Az viszont egy nagyon jó kérdés, hogy miért szeretem. Most így a tavalyi szezonra visszagondolva, ott a végére nagyon jó közösség alakult ki. Amikor elváltunk egymástól, már szinte majdnem mindenki sírt. Idéntől van egy mag a csapatban, akiért én tűzbe mennék. Emellett még edzéseken, amikor egy kicsit kevesebben vagyunk, akkor nagyon humorosak tudunk lenni. És hát egy-egy győzelem után tényleg rendkívül felemelő az érzés, akkor mindenki egy kicsit összerázza magát… Ezek azok az élmények, ami miatt nagyon szeretem ezt a sportot.

Köszönöm, hogy beszélgethettem veled!

Pauer Márk Csaba, 9.D