Az idei év elején sok új kilencedikes taggal bővült a csapatunk, akik közül most Májer Ingriddel készült az első bemutatkozó interjú. Ingrid sok mindent elárult magáról: az újságíráson, a hobbikon kívül természetesen a jövőbeli tervekről is szó esik a beszélgetésben.
– Kezdésnek kicsit mutatkozz be kérlek, mesélj magadról!
Májer Margó Ingridnek hívnak, Fertődön jártam általános iskolába, ami után a Széchenyit választottam, és így ide járok a 9.D-be. Eredetileg nem ide jöttem volna, de nagyon sokat vacilláltam, hogy hova szeretnék menni. Volt olyan tervünk, hogy elmegyek egy szakgimnáziumba Győrbe, de nem szerettem volna kollégista lenni, mert nem voltam benne biztos, hogy az a fajta művészeti irány, ami ott Győrben lett volna, azon továbbra is maradok-e. Úgy voltam vele, hogy amikor ide jöttem felvételi elbeszélgetésre, akkor döntöttem el, hogy ide szeretnék visszajönni. Izgultam, hogy felvegyenek, és nagyon-nagyon örültem, hogy sikerült!
– Kicsit tudnál mesélni arról, hogy miért szerettél volna csatlakozni hozzánk? Miről szeretsz írni, mikről szeretnél még írni?
Nekem eddig így újságban nem volt részem, ez az első, hogy bármilyen ilyen jellegű iskolai tevékenységben részt veszek. Általános iskolában én voltam az osztályunknak a DÖK-képviselője, amihez nagyon sok feladat járult hozzá, köztük például színjátszó szerepek, valamint a különböző szükséges pénzösszegeknek az összegyűjtése… Ráadásul nem is mindig volt iskolaújság a suliban. Most viszont nagyon vártam, hogy csatlakozhassak, és hamar megszerettem!
– Örülök, hogy megszeretted az újságírást. Mikről szeretsz írni, illetve mikről szeretnél még írni?
Általános iskolában többször voltam meseíró és hasonló versenyeken, és mindig az volt bennük számomra az érdekes rész, mikor a történetet egy olyan szemszögből tudtam megírni, amit más nem feltétlen néz. Most is voltam meseíró versenyen, és rájöttem, hogy nagyon szeretek történet formájában írni, hogy hogyan és mi történt. Illetve elkezdtem többet olvasni, így a szókincsem és az önkifejezési stílusom is nagymértékben javult, így ilyen formában nagyon szeretek írni.
Amiről még szeretnék írni, szerintem az az országbemutatás. Nagyon élvezem azt, mikor egy konkrét dologról kell írni, egy konkrét dolgot kell bemutatni. Illetve nagyon szeretnék utazni, így be tudnám mutatni az országokat, még akkor is, ha nem voltam ott. Ilyen volt például Írország is.
– Kicsit témát váltva, van már esetleg elképzelésed, hogy milyen területek irányában tanulnál tovább szívesen?
Specifikusan konkrét tárgyak nincsenek, így nincs konkrét irány sem. Tantárgyaknak egy-egy szelete érdekel, mert például érdekelne, hogy az emberek hogyan gondolkodnak, mi és hogyan történik, de ehhez nyilván kellene bioszt tanulni, amit annyira meg nem szeretek, mert önmagában nem érdekel.
Régebben nagyon szerettem különböző dolgokat tervezni, így tök szívesen lennék mérnök, de nem vagyok annyira jó fizikából, hogy meglegyen ez a pálya.
Irodalomból és rajzból is van, ami érdekelne és szeretek, de például irodalomból van egy csomó olyan dolog, amit legszívesebben egyáltalán nem olvasnék. Bár nagyon széles érdeklődési köröm van irodalomból (régebben fantasykat olvastam, most éppen Agatha Christie-t), de vannak olyan részei, amik egyáltalán nem állnak hozzám közel.
– Van hobbid esetleg? Milyen zenét szeretsz hallgatni? Vagy sportolsz valamit?
Sosem sportoltam úgy kimondottan. Biciklizni, úszni mindig szerettem, mert azokban otthonosan érzem magam, de úgy konkrétan a sportolás sosem érdekelt, úgy igazán nem tudott engem lekötni, hamar meguntam mindig a kötöttséget. Kell valami, amire figyelni tudok. Az ismerőseim közül sokan mondják, hogy futni milyen jó, mert kitisztítja az embert, nekem viszont annyira nem, mert egész egyszerűen elfáradok és megunom.
Zenét hallgatni nagyon szeretek, de az nagyon sokat szokott nálam változni, hogy éppen mit hallgatok. Sokszor váltogatom a különböző stílusokat, előadókat, bár nagyban függ a hangulatomtól is. Én rendszerint összevissza hallgatom a zenéket, van, amelyik mostani, de vannak olyanok, amik nagyon régen jelentek már meg. Nagyrészben egyébként indit, indi rockot és popot szoktam hallgatni, de például a rappel nem nagyon tudok kapcsolódni. Elég gyakori, hogy megszeretek egy-egy zenét, és akkor folyamatosan az szól…
A hobbijaim nagyon szétválnak, jelenleg minden ilyen jellegű kézműves dolgot szeretek: rajzolni, festeni, kötni, horgolni… Kicsi korom óta szeretem az ilyen jellegű dolgokat. Emlékszem, óvodában imádtam, mikor kerámiáztunk és ki lehetett utána festeni… úgyhogy minden ilyen jellegű dolgot szeretek, amivel így el tudom foglalni magamat. Mindig vannak ezekben olyan dolgok, amiket szívesen kipróbálok.
– Mondtad, hogy szeretnél utazni. Ha most mindentől eltekintünk, akkor mi lenne az álomúticélod?
Nagyon sok olyan hely van, amit egyedül szeretnék látni, mikor már elég idős leszek és már utaztam annyit, hogy egyedül is bele merjek vágni. Az egyik ilyen a portugáliai Sintra városa, amiről nagynéném beszámolójából tudok, hogy mennyire gyönyörű hely, és ez alapján nagyon szeretném látni. Illetve szeretnék több trópusi helyre is eljutni, valamint ami reális cél lehet, az nővéremmel az Írországba való utazás a közeljövőben. Valamint egyik barátnőm fog kimenni egy csereprogram keretein belül Kínába tanulni, így amikor ő kimegy, akkor én is ki fogok menni hozzá, hogy meglátogassam.
– És az utolsó kérdésem: ha most egy végzős Ingrid ülne itt a helyemen és egy interjút készítene egy jövőbeli, akkori kilencedikessel, akkor mivel lennél elégedett? Milyen Ingrid ülne itt, gondolkodtál már rajta?
Gondolkodásban én nagyon olyan vagyok, aki azt az elvet követi, hogy „azért élsz, hogy dolgozz.” Tehát nekem muszáj csinálnom valamit. Szerintem 12.-ben azzal lennék elégedett, ha tudnám, hogy nem az volt, hogy leakadtam, megakadtam valahol. Nem volt olyan, hogy feladtam. Nyilván lesznek olyan dolgok, amiket fel kell adnom bizonyos mértékig, de azzal lennék a legjobban elégedett, ha akkor azt tudnám mondani, hogy megcsináltam és elégedett vagyok magammal.
Köszönöm a beszélgetést, Ingrid!
Sipőcz Dóra, 12.C
