A világ húsvéti ételei

Angliában húsvét idején több hagyományos ételt is fogyasztanak, amelyek részben vallási, részben tavaszi ünnepi szokásokhoz kötődnek. Az egyik legelterjedtebb specialitás a sült bárány, amit sült krumpli és zöldségek kisérnek. Igazából nem nagyon tér el a nálunk megszokottól, de van sok különleges édességük, mint például a hot cross buns: fűszeres, mazsolás édes zsemlék, tetejükön kereszttel. Nagypénteken különösen népszerűek.

De nem ez az egyetlen érdekes sütemény, a Simnel cake is egy remek választás, ami viszont egy marcipános gyümölcstorta, amit 11 golyóval díszítenek az apostolokra utalva.

A franciáknál is nagyon elterjedt a bárány, de ők gyakran fokhagymával és rozmaringgal sütik, és zöldbabbal vagy burgonyával tálalják.

Ami viszont kicsit furcsa, hogy egyes régiókban hatalmas közös omlettet készítenek húsvét hétfőn, viszont nálunk nincs megszokott sütemény. inkább csokitojás, nyúl és harang formájú édesség kerül az asztalra.
Érdekesség: a hagyomány szerint nem a nyúl, hanem a harangok „hozzák” az édességet.

Németországban nagycsütörtökön (Gründonnerstag) próbálnak csak zöld ételeket fogyasztani, pénteken este pedig csak halat. Húsvét vasárnap általában bárány kerül az asztalra, ami után egy bárány alakú húsvéti sütemény, az Osterlamm következik. amelyet citromhéjjal és porcukorral tálalnak. Viszont itt már jelen vannak az általunk is jól ismert festett tojások.

Lengyelországban a húsvét egyik legjellegzetesebb fogása a żurek, egy savanykás leves, amelyet gyakran kolbásszal és főtt tojással tálalnak. Szintén nagyon népszerű a fehér kolbász (biała kiełbasa), amelyet főzve vagy sütve fogyasztanak az ünnep alatt. A húsvétot megelőzően a családok egy kosárba gyűjtik az ételeket, és megszenteltetik a templomban, a hagyományt pedig święconkának nevezik.

Az ünnepi reggelinél a családtagok megosztják egymással a főtt tojást, ami az új életet és az összetartozást jelképezi. Desszertként gyakran készítenek mazureket, egy díszes, édes süteményt. A lengyel húsvét középpontjában a család és a hagyományok állnak, és az étkezések fontos közösségi események.

Innen evezzünk Európa mediterrán vizeire, elsőként Spanyolországba.

A bárányt már nem is kell említenem, mert ez szinte már mindenhol hagyomány, viszont annál érdekesebb péksütemények vannak itt. Mint például a bundáskenyér- szerű torrija: tejbe vagy borba áztatott kenyeret sütnek ki, amit cukorral ízesítenek.

Katalóniában a La Mona de Pascua nevű, tojásfehérjében gazdag mandulás sütemény jellemző húsvétkor. Leon környékén pedig egy kissé furcsa étel, a Horanzo a legfontosabb kínálat. Tésztáját hússal, kolbásszal és tojással töltik, de sok helyen készítik mandulával és ánizzsal.

Olaszországban nincs sok tipikus húsvéti étel, viszont északibb területeken gyakori egy gazdag ebéd, amely az egész évben fogyasztott helyi ételeken alapul, mint például a canederli, a strangolapreti, a párolt nyúl és a desszertnek szánt rétes.
A húsvét általában egybeesik Zambana város híres fehér spárgájának időszakával, amelyet gyakran használnak a tavaszi ételeik elkészítéséhez. A rizottótól a köretekig sokféle fogásban megtalálhatjuk.

A Colomba pasquale (húsvéti galamb) Olaszország leghíresebb húsvéti desszertje, amelyet egész Olaszországban, sőt külföldön is szívesen fogyasztanak. Az 1930-as években Milánóban találta fel Dino Villani, a milánói Motta cég reklámozója, akinek az az ötlete támadt, hogy a karácsonyi panettone gyártásához használt gépeket használja fel a húsvéti tészta elkészítéséhez. A recept sikeres volt, és ma már a Colomba, a lisztből, vízből, tejből, élesztőből, vajból, kandírozott gyümölcsből készült, mandulával és cukormázzal díszített sütemény a nemzeti konyha része.

Ennyi különleges európai ország után következő megállónk a Fülöp-szigetek. Az itteni konyha egy élénk és sokszínű kulináris világ, amely tükrözi az ország gazdag történelmét, kultúráját és földrajzát. A Fülöp-szigeteki konyha különböző kultúrák hatásainak keveréke, beleértve a spanyol, kínai, maláj, indiai és amerikai hatásokat. Az országban a legnagyobb vallás a keresztény, azon belül is a katolikus, így nekik is van egy-két érdekesség a tarsolyukban. A kakanin a hagyományos húsvéti édességeik gyűjtőneve. Ezeket a finomságokat főként ragacsos rizsből készítik, gyakran kókusztejjel és cukorral, és nagyon édesek. Húsvét idején családi összejöveteleken és ünnepségeken is gyakran fogyasztják őket. Sokféle változata létezik, például a bibingka vagy a puto. Valamint rendkívül híres és nemzeti ételnek számító fogás még a lumpia, a sinigang és az adobo.

Brazíliát, ha ételről van szó, szinte sosem szabad kihagyni. A moqueca pont ilyen, sokkal több egy egyszerű hallevesnél: a tenger gyümölcseiből, kókusztejből, paradicsomból, paprikából készülő fogás egy pörköltszerű étek, amit rizzsel összekeverve esznek. Ízekben intenzív tengeri egytálétel, amelyet lassan főznek össze, így az alapanyagok aromái jól összeérnek. Különlegességét a kókusztej krémessége és a friss fűszerek adják, ezért egyszerre frissítő és laktató fogás.

Egy szintén említésre méltó étel a pão de queijo. Ez nem más, mint egy sajtos kenyérféle, amit általában reggelire fogyasztanak, de gyakorlatilag uzsonnára és vacsorára is kiváló. A kívül ropogós, belül puha kis bucik tápiókalisztből, tojásból és Minasból készülnek. Nagyon népszerű étel, amelyet gyakran kávé mellé fogyasztanak, és frissen sütve a legfinomabb.