A 9.B osztály szervezésében idén is megtartottuk iskolánkban az újonnan érkező diákok beavatását, mely során mind „valódi” széchenyis diákokká válhattunk. A fecskeavató három feladatból és további ügyességi játékokból állt, melyek egy részére az iskola tornatermében került sor.
Kedden és csütörtökön a bejövő osztályok szó szerint kitűntek a tömegből, hiszen ugyanabban a stílusban öltöztek fel a diákok és osztályfőnökeik. A keddi nap az Emo-nap elnevezést kapta, mivel az emo stílusirányzatot kellett követni. Ez egy komor, sötét, kissé keménykedő stílus, melyet sokan idegennek éreztek, de mégis mindenki beleadott apait-anyait. A folyósón a többi osztály is megszemlélhette a díszes társaságot, mindenki talpig feketében, sötét sminkben, láncokban, és egyesek még parókában is.
Csütörtökön egy vidámabb, önfeledtebb napnak néztünk elébe, jöhetett a Hippi-nap. Mind a négy osztály elengedte magát, felvette a bőszárú gatyát, hosszú szoknyát, legszínesebb felsőjét, és így indult neki a napnak. Ez se volt ám piskóta, mert kiderült, hogy a színes mindenkinek egy kicsit mást jelent. Valaki teljesen átadta magát az érzésnek, és egész nap felhőtlenül szórakozott könnyed és derűs ruháiban, mások törekedtek arra, hogy a múltnak megfelelően nézzenek ki és hitelesek legyenek.
Minden osztály kitett magáért, és megpróbálta beleélni magát ezekbe a stílusokba, az osztályfőnökökről nem is beszélve. Eredetileg úgy tervezték a szervezők, hogy az osztályfőnököknek nem kötelező beöltözni, viszont maximum plusz pontért nekik is érdemes. De hát nem akartak kimaradni a mókából az osztályfőnökök, és ők is mindkét nap büszkén álltak ki osztályaikkal együtt és öltöztek be velük. Állításuk szerint a műanyag paróka sokkal jobban melegít, mint a sima haj. Valamint arra is többen rájöttek, hogy táncpróbát sem egyszerű tartani úgy, hogy mindenkin két réteg fekete szempilla-és szemhéjfesték van.
A fecskeavatón a bejövő osztályoknak lehetősége nyílt egy egyéni osztályprodukcióval bemutatkozni. Minden érintett osztály a fecskeavató előtt pár héttel kihúzott egy témát, amihez kiválasztották a zenét, ruházatot, és ehhez igazították a produkciójukat. A különböző stílusok között voltak például 80-as évek, 2000-es évek…
Mindenki már hetekkel korábban elkezdte összeállítani a koreográfiáját, ugyanis nem volt könnyű dolgunk azzal, hogy egy kreatív, hangulatos, jól megszervezett bemutatót tudjunk összerakni. Itt is megjelent természetesen a csapatmunka, az összetartás és az, hogy hogyan tudunk egymással összedolgozni.
Rendkívüli volt az is, hogy osztályfőnökeink is beépültek a koreográfiába, és ezáltal nagyon vidám hangulatot teremtettek, valamint sokat köszönhetünk a koreográfiáért felelős osztálytársainknak, akik be is tanították a produkciót.
A 9.B-sek sokféle játékos feladattal készültek. Először öt embernek az osztályból egy szerelmes verset kellett költenie az osztályfőnököknek. Mindegyik bejövő osztály nagyon jól és szórakoztatóan megoldotta ezt a feladatot. Ezután következett egy múmiás feladat. Ehhez két emberre volt szükség, egyikőjüknek be kellett tekernie a másikat WC-papírral. A „múmiának” három lépést kellett tennie, és az az osztály nyert, aki a leggyorsabb volt.
Aztán jött a csukott szemes ügyességi játék. Egy akadálypályát építettek nekünk a szervezők és a mentoraink. Egy jó vezető képességgel rendelkezőnek kellett végigvezetnie a bekötött szemű társát ezen a pályán. Volt egy zenefelismerős feladat is, itt két-két zenét mixeltek össze, és nekünk ki kellett találni a zenék címét. Ezután már csak két feladat volt hátra, az egyikben egy emberi szánt kellett alkotni és eljuttatni a csapattársakat a célba. Utána egy hullahopp karikán kellett átjutni mindenkinek a legrövidebb idő alatt. A játékok végeztével jött a nap lezárása. Nyertes nem került ki az osztályok közül, viszont egy oklevelet kaptunk a részvételért. Ezen az oklevélen a teljesítményünk szerint egy minket jellemző cím szerepelt: a 7.A a Múzsák kedvencei, a 7.B a Múmiakészítés mesterei, a 9.C az Akadálypálya ördögei, a 9.D pedig a Grammy díjasok címet kapta.
Nagyon pezsgő volt a hangulat, láthatólag mindenki jól érezte magát és élvezte a műsorokat, ugyanis már kíváncsian vártuk egymás produkcióját, valamint a kreatív feladatokat is. Hatalmas sikert aratott a fecskeavató, és már alig várjuk a jövő évit, amin mi már szervezőként vagy nézőként fogunk részt venni.
Wittmer Kinga, 9.D; Horváth Kíra 9.D; Rácz Sophia, 9.D; Májer Margó Ingrid, 9.D
